Gyakran csinálod ezeket? Akkor lehet, hogy komoly betegséged van
Gyűjtögetés
Jó lesz ez még valamire! Ha valakitől sokszor halljuk ezt a mondatot, akkor bizonyosak lehetünk, hogy egy kényszeres gyűjtögetővel állunk szemben. A gyűjtögetés önmagában teljesen normális dolog egy bizonyos szintig. Ha valaki szereti szalvétákat, képeslapokat, mágneseket és igyekszik szélesíteni a gyűjteményét, az egyfajta hobbiként fogható fel. Igen, a nők fellélegezhetnek, mert a cipő és a táska is ide tartozik, persze egy bizonyos határig. A határ a saját határunk. Tudunk kell az anyagi korlátainkat és felismernünk, hogy mi a valódi cél az újabb tárgy megszerzésekor. Valóban arra van szükségünk vagy csak valamire, ami pótolni tudna egy esetleges űrt?
Súlyosabb és kellemetlenebb eset, amikor valaki bármilyen szemetet, haszontalan, törött, felesleges dolgot is hasznosnak ítél és ezeknek lesz rabja. Ennek a kényszeres viselkedésnek higiéniai és biztonsági ártalma is lehet. Az egyre csak gyűlő kacat-hegyek között nehezebbé válhat a közlekedés, a felesleges tárgyak alatt rejlő otthon takarítása és tisztítása még egy kényszeres takarítónak is komoly kihívást jelentene. Az ilyen közegben pedig tudjuk, hogy a rágcsálók és bogarak is jól érzik magukat. Hogy ennek a betegségnek mi a lelki oka az egyelőre még az orvosok előtt is rejtély. A legtöbben egy szeretett személy elvesztésére, gyászra, bármiféle a veszteségre gondolnak.
Ha bármilyen kényszeres viselkedő van a környezetünkben tudnunk kell, hogy a számunkra idegesítő szokást nem a mi bosszantásunk miatt csinálja. Lehet és kell is nekik segíteni, ám csak az fogjon bele, aki kellő empátiával és türelemmel rendelkezik.
Biztos, hogy kétszer ráfordítottam a kulcsot a zárban? Na jó, megnézem harmadszorra is és biztos ami biztos, kinyitom és bezárom újra… – Ehhez hasonló gondolatok legtöbbünk fejében megfordultak, ám honnan tudhatjuk, hogy csak ártalmatlan hóbort vagy komolyabb probléma?