Jordán Ferenc biológus: A koronavírus csak a kezdet, új, agresszívabb járványok jöhetnek - Interjú
A hálozatkutató biológus a közelmúltban publikálta könyvét Ördögi jóslatok címmel, amelyben a koronavírus-járványt elemzi ökológiai vonatkozásban. Mire számíthat az emberiség, ha a globalizációs folyamatok tovább eszkalálódnak? Röviden: semmi jóra.
COVID-19 - A vírus, ami átrajzolta az életünk kereteit
Miért került közénk a koronavírus? Mostantól örökre velünk marad? Miben változtatja meg az életünket és nekünk milyen irányba kell változnunk? Mi lesz velünk a járvány után? Jöhetnek új, ennél is pusztítóbb kórokozók? Kérdések, amelyekre egyelőre nem ismerjük, csak sejtjük a választ. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője és a nápolyi Stazione Zoologica külső munkatársa, aki előadásain, interjúiban egy ideje már arról beszél, az emberiség orosz rulettet játszik a természettel, és egy hasonló világméretű járvány kialakulása csak idő kérdése volt.
A tudóstársadalom egy része már jó ideje arról beszél, hogy az emberiség évtizedek óta megágyaz az új vírusoknak és egyéb pusztító kórokozóknak, és hamarosan visszasírjuk majd a középkori járványokat. A sötét prófécia hátborzongató gyorsasággal vált valósággá.
Jordán Ördögi jóslatok című könyvében most nemcsak az okokat mutatja be, hanem útmutatót ad ahhoz is, hogyan tudnánk elkerülni - vagy legalábbis korlátok közé szorítani - a koronavírushoz hasonló, világméretű katasztrófákat. A kötet keletkezésének körülményéről és legfrissebb vonatkozó információkról a Femcafe.hu riporterének mesélt exkluzív interjúban.
Az emberek mindig félnek az ismeretlentől, a vírusok pedig olyan láthatatlan ellenségek, amelyekkel szemben sokszor még a tudomány is tehetetlen. A 2020-as COVID-19 járvány kapcsán is rengeteg az álhír és félreértés, de léteznek szakmai ellentmondások is. Az Ördögi jóslatok azért készült, hogy ezeket a tévképzeteket tisztázza?
Ha az ember biológus és azon belül is ökológiával foglalkozik, akkor szerencsére távol tudja magát tartani az összeesküvés-elméletektől. Szigorúan tudományos szemmel nézve ez egy nagyon izgalmas időszak, hiszen amiről már évtizedek óta beszélnek a kollégák, valósággá vált. Borzasztó, hogy emberek betegednek és halnak bele ebbe a vírusba, de várható volt, hogy az emberi túlszaporodás és globalizációs folyamatok világjárványt robbantanak ki. A könyv azért született meg, mert a kiadó megkeresett, én pedig boldogan mondtam rá igent, mert általában a tudósok a háttérbe szorulnak, de most a vészben mindenki nyitottabb, odafigyelnek a mondandónkra. Az utca embere és a döntéshozók is teli vannak kérdésekkel, ebben a helyzetben pedig hiba lenne, ha nem szólalnánk meg. Részben kötelesség, részben élvezet volt számomra ez a könyv. De nincsenek illúzióim, ha vége lesz ennek a járványnak, jóllehet, megint 50 évig háttérbe fognak szorulni a tudósok.
Több tudományos írás is kiemeli, hogy a környezettudósokat egyáltalán nem érte váratlanul, hogy bekövetkezett egy pandémia. A legtöbb nemzet azonban felkészületlenül állt a járvány pusztításával szemben, a világ egészségügyének személyi és tárgyi erőforrásai kevésnek bizonyultak, pedig csupán 1% a járvány halálozási rátája. Tényleg ennyire nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy a modern életmódunk és a túlnépesedés megágyaz egy ilyen vírusnak?
A 60-as évek vége óta egyfolytában ezt szajkózták a kutatók, az ökológusok, a járványtani szakemberek, a globális társadalmi folyamatokkal foglalkozó tudósok. Hiába mondtuk a magunkét lassan 60 éve. Senkit nem érdekelt. Ha nincs krízishelyzet, akkor minden figyelmeztetés falra hányt borsó. Az elmúlt 10-15 évben voltak kisebb járványok, amelyeket sikerült Ázsiában és Afrikában lokalizálni, az európai emberek mindennapjait nem érintették. A madárinfluenza, az ebola és a SARS-járvány csak az újságok címlapján tűnt fel. Múlt nyáron adtam egy hosszabb interjút, ahol elhintettem ezt a témát, hogy bármikor kitörhet egy világjárvány, mert mást sem csinálunk, minthogy megágyazunk ennek. Ez nem az én személyes jóslatom, ezt a tudóstársadalom jelentős része látta, mint sajnálatos következmény. Az a furcsa, hogy eddig nem történtek ilyenek. A jövőben is megvan ennek az esélye. Ezen a bolygón rengeteg olyan dolgot csinálunk mi, emberek, ami kedvez a különböző fertőzések, így a vírusok terjedésének. Egyre többen, egyre sűrűbben lakunk, intenzívebben utazunk a globális kereskedelem és turizmus miatt. Nyüzsgünk, ennél pedig nem is kell jobb táptalaj egy vírusnak. A vadállatokban - mint például a denevérek - rengeteg olyan vírus van, amelyeket nem pontosan ismer még a tudomány, de azt tudjuk, hogy meglehetősen gorombák tudnak lenni és könnyen átmennek az emberre. Ahol szegénység van, ott nem haszonállatokat esznek az emberek, hanem vadakat, tobzoskát vagy akár denevért, ami tele van kórokozókkal. Hasonló vírusátugrás biztos, hogy lesz még állatról emberre, a baj az, ha egy megbetegedést nem lokalizálnak és a Vuhan állatpiacáról eljut a frankfurti repülőtérig.
Mi lehet az oka annak, hogy Európában is rohamosan elterjedt a koronavírus?
Ázsiában nem először történt ilyen, ők felkészültebben tudtak reagálni. Elindult Kínából a vírus, Szingapúr és Hongkong pedig azonnal leállította a légiközlekedését. Ők tudták, hogy miről van szó. Európában azonban eddig csak a média által ismerhettük, milyen egy tömegeket érintő járvány, a saját bőrünkön nem kellett megtapasztalnunk. Semmit nem csináltunk, amikor már két hónapja dühöngött a járvány. Mi azt gondoltuk, hogy biztonságban vagyunk, kívülállunk a harmadik világon. Rosszul hittük. Ez a vírus alattomos, mert sokszor nem mutat tüneteket, hosszú a lappangási ideje, nehéz látni, hogy terjed és nem tudjuk megfogni. Ha látványosabb tüneteket produkálnának a betegek, könnyebb lenne őket izolnálni, de így nehéz. Ne értse félre senki, de mi, ökológusok örülünk, hogy megérkezett ez a vírus, mert végre a döntéshozók is rádöbbentek arra, hogy változtatniuk kell a hozzáállásukon. Ki kell mondanunk, hogy sajnos amíg Ázsiában és Afrikában hullanak az emberek, addig sem az európai, sem az észak-amerikai vezetők nem mozgósítják magukat. Mihelyst megjelent ezeken a területeken is a vírus és rengetegen meghaltak, ráeszméltek, hogy valamin változtatni kellene.
A hivatalos információk szerint vadállatról került emberre a vírus, azonban vannak, akik azt állítják, hogy ez egy mesterségesen előállított kórokozó, ami egy laborból szabadult el. Véleményed szerint van erre bármilyen reális esély?
Elméletileg előfordulhat, hogy egy vírus kiszabadul egy laboratóriumból, de azt gondolom, hogy ebben az esetben nem erről van szó. Ez csak egy összeesküvés-elmélet. Ha véletlenül kiderülne, hogy mégiscsak egy laborból jött, akkor onnantól ez egy teljesen más etikai és politikai ügy. Függetlenül attól, hogy honnan jött ez a vírus, amit mondunk, az helytálló. A túlnépesedés és a globalizáció veszélyes az emberiség egészségére.
A szürreális elméletet arra alapozzák, hogy a vírus viselkedése "etikus", hiszen javarészt csak az idős, beteg embereknél okoz halált. Hogyan lehet, hogy a kialakulatlan immunrendszerrel rendelkező csecsemőket nem betegíti meg olyan súlyosan a COVID-19?
Az összes baktérium és vírus sokkal hatékonyabban terjed a legyengült és idős szervezetekben, ez nem túl meglepő. Az, hogy a gyerekekre nem annyira veszélyes, valóban egy kicsit izgalmasabb. A virológus szakemberek világszerte azon dolgoznak, hogy jobban megismerjék a koronavírust, hogy az ilyen kérdésekre válaszokat kaphassunk. Ez a kórokozó ugyanakkor 99,9%-os biztonsággal a természetből jött, elterjedt, amíg nincs rá megfelelő védekezésünk, bármikor visszajöhet, de a rosszabb hír, hogy bármikor, bárhol felütheti a fejét egy másik, akár agresszívabb vírus.
Hogyan lehet megakadályozni azt, hogy ne okozzon ilyen mértékű károkat egy járvány?
A lokalizáció a kulcs. Aki járt már Ázsiában vagy akár csak egy videón látott egy helyi piacot, az jól tudja, hogy iszonyatos tömeg van, elképesztő dolgokat árulnak és esznek meg. Ha van egy vírus egy állatban, szinte csoda, ha nem kerül át emberre. Nem mindegy azonban, hogy ki az az ember, aki megfertőződik. Ha egy falusi szántóvető viszi haza a falujába a vírust, ahol élnek pár százan és abból néhányan elkapják és akár belehalnak, akkor ökológiai szempontból az kisebb kár, mint ha egy európai üzletember fertőződik meg, aki fél nappal később már valamelyik nemzetközi repülőtéren összefertőz másokat. Rengeteg dolgot tehetünk azért, hogy ne kerüljünk még egyszer ilyen helyzetbe, csak azt kell eldöntenünk, hogy melyik szinten akarunk cselekedni. Lehet azon gondolkozni, hogy megakadályozzuk, hogy a vírus átjöjjön az emberre. Ha mégis átjön, akkor hogyan tudjuk lokalizálni, hogy ne törjön ki világjárvány. Elgondolkozhatunk azonban azon is, hogy ha járványhelyzet alakul ki, akkor a hatásokat hogyan tartsuk alacsonyan. Én azt gondolom, hogy a vírus át fog jönni, ezt nagyon nehéz elkerülni. A legtöbb, amit tehetünk, hogy a terjedését nehezítjük. Fejleszteni kellene azt a fajta monitorozást, hogy az egészségügyi és járványügyi szakemberek azonnal detektálják, ha egy ilyen dolog történik, akkor olyan logisztika és döntéshozási kapacitás legyen, ami befékezi a folyamatot. A legnagyobb probléma ennél a járványnál az volt, hogy Kína sokáig elsumákolta a dolgot, nem volt hajlandó elismerni a vírus létét sem. Ha nem hazudoznak heteken át, akkor lehet, hogy nagyságrendekkel kisebb lesz a járvány, akár Vuhan városban megállt volna és most nem beszélnénk pandémiáról. Nagyon sok helyen rossz döntéseket hoztak és azokat a rossz döntéseket is későn hozták meg. Vakcina ide vagy oda, ebből most muszáj tanulnia a világnak.
Létezik egy WHO-protokoll, de azt láthatjuk, hogy többféle stratégia mentén próbálnak úrrá lenni a helyzeten a világ különböző politikusai. Van, ahol korlátoznak, van, ahol megengedőbbek. Melyik az okosabb megoldás?
Nagyon sok az ismeretlen, így minden okos megoldás lehet, attól függően, hogy milyen célt szolgál egy intézkedés. Határozottan azt mondom, hogy lényeges, hogy létezzen egy központi kontroll és mindenki azt csinálja, amit a hatóságok mondanak. Közben meg az is igaz, hogy ha különböző országok, különböző stratégiákkal próbálkoznak, akkor az is lehet célra vezető. Nem feltétlenül problémás, ha országok szintjén különböző álláspontok vannak a kríziskezelésre. Meglátjuk, hogy a svédeknél mit eredményez majd a korlátozások hiánya, akár be is jöhet a nyájimmunitás, bár ez egy szélsőséges stratégia. Nem véletlen, hogy a legtöbben inkább a social distancinget választják helyette, mert ez kevesebb kockázattal jár. A maszkviselés és a fokozatosság szintén kulcsa lehet a helyzetnek. Az biztos, hogy bizonyos stratégiák rosszak, például Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót, ami nem segít a helyzeten. (nevet) Annyira más a gazdasági és a szociális helyzet a különböző országokban, hogy képtelenség lenne mindenhol egyforma protokollt követni. Indiában tömegek élnek napi egy dolláros keretből, nincsen megtakarításuk, így a karanténnal milliókat taszítanának az éhhalálba, ott nem lehet megcsinálni. Egy átlagos európai ember rugalmasabb ezen a téren.
Mit látnak a szakemberek, mennyire ördögiek a jóslatok a járványokkal kapcsolatosan?
Nem akarok nagyon vészjósló lenni, de a tények nem túl rózsásak. A természet úgy működik, hogy amikor egy élőlény nagyon elszaporodik, akkor azt előbb-utóbb megtalálják az ellenségei. Ezek lehetnek vírusok, paraziták vagy ragadozók, de nem lehet büntetlenül elszaporodni. Az emberiség túlszaporulatban van, rengetegen vagyunk, sokkal többen, mint ami a természet szempontjából egészséges lenne. A tudományok fejlődésének köszönhetően már rengeteg betegséget sikerült eliminálnunk, de úgy tűnik, hogy most kaptunk egy olyan vírust, amivel nem tudunk megküzdeni. Ez a vírus sokkal rosszabb is lehetne, hiszen az adatok alapján már látjuk, hogy mekkora pusztításra képes. Nem milliókról, tízmilliókról van szó, akik meghalnak benne. Indiában, Afrikában, Dél-Kelet Ázsiában vagy az európai menekülttáborokban nincsen social distancing, maszk és kézmosás. Ha ez a vírus gorombább lenne és ezekre a helyekre eljutna, akkor nagyságrendekkel több haláleset lenne. Egyelőre örülhetünk, hogy ez egy kedvesebb vírus, ami figyelmeztet bennünket arra, hogy valamit rosszul csinálunk. Mint ember, elfogult vagyok az emberekkel kapcsolatban, mégis azt kell látnunk, hogy ez a természet rendje. Rengetegen vagyunk, ez a vírus pedig most egy kicsit rendet rak. A jövő járványai sokkal nagyobb kihívást jelenthetnek, ha ebből most nem tanul az emberiség.
A természetnek megkönnyebbülés, az emberiségnek tragédia. Ökológusként milyen üzenetet szerettél volna átadni az olvasóknak a könyveddel?
Talán az lehet egy üzenet, hogy nem érzelmi, kulturális alapon kell hozzáállni a járványhelyzethez. Higgadtan, racionálisan kell gondolkodnunk, mert az ember akkor tudja a legjobb döntéseket meghozni. Persze, könnyű nekünk, kockafejű természettudósoknak! (nevet) Nem lesz jobb a helyzet, ha túlságosan szentimentálisan közelítjük meg a koronavírust és a járványkérdést. Valószínűségi dolgokról van szó: a természetben esélyünk van hozzájutni bizonyos előnyökhöz és hátrányokhoz, amelyek befolyásolhatják azt, hogy élünk vagy meghalunk. A saját életünk szempontjából az a jó, ha a kockázatokat csökkentjük, hogy megőrizzük az egészségünket. A másik fontos dolog, hogy figyeljünk oda jobban, legyünk érzékenyebbek a világ változásaira. Olyan ez, mint a fogorvoshoz járás. A legtöbben csak akkor megyünk, amikor már fáj, nagy a baj és húzni vagy tömni kell a fogat. Ahogy a fogainkat, a vírusokat is folyamatosan figyelnünk kéne, de nem nézzük őket, csak akkor, mikor járvány van. Ha meglesz a vakcina a koronavírus ellen, akkor egy időre megint elfelejtjük a járványokat, senki nem fog ezzel foglalkozni, és ez a fő probléma. A harmadik üzenet, hogy legyünk rugalmasak, pozitívak és nézzük meg, mit lehet egy ilyen helyzetből kihozni. Rengetegen panaszkodnak, hogy milyen nehéz ez az időszak, pedig sok lehetőséget is rejt magában. Hatalmas lehetőség a családoknak, hogy több időt töltsenek együtt. Mi már hetek óta az intézet egyik vendégházában élünk a családommal, és boldogok vagyunk, hogy sokkal több, minőségi időnk jut egymásra. A 16 éves nagyfiam a könyv elkészülésében is segített nekem, korábban sosem csinált ilyet, de most elkezdett rajzolni és az ő illusztrációi kerültek bele a könyvbe. A családi életünkön túl fellendülést hozhat ez a helyzet a belföldi turizmusnak és a kiszállítással foglalkozó éttermeknek. Ha az ember alkalmazkodóképes, akkor minden helyzetből ki tudja hozni a jót. A természetes szelekció működik pillanatnyilag.
Az emberek hónapok óta úgy érzik, mintha egy hollywoodi katasztrófiafilmbe csöppentek volna. Elkezdődött egy új világ, egy disztópia vagy visszafordítható még a folyamat?
Szerintem az életmódunkkal, viselkedésünkkel lehet fordítani a dolgokon. Nem kell mindent fehérre és feketére festeni. Nem az a cél, hogy mindenki otthon üljön és soha többé ne találkozzon senkivel. Lesznek még koncertek és focimeccsek. De a valószínűségeket csökkenthetjük azzal, ha teszünk olyan intézkedéseket, amik a globalizáció ellen hatnak. Mondjuk csökkentjük a repülőjáratok számát, vagy rövidebb utakra vonatot használunk és a turizmus 30%-át visszafordítjuk belföldi utazásokra. Ha mindenki a saját életét úgy alakítja, hogy nem naponta, hanem hetente, kéthetente vásárol be, az is segíthet. Minden olyan megoldás, ami a tömegességet csökkenti, az nagyon sokat számít. A helyzet sokat segít továbbá azon is, hogy a munkáltatók jobban bízzanak a dolgozóikban és elterjedtebbé válljon az otthoni munka. A vírusok imádják a tömeget, ezér fontos lenne, hogy ahol lehet, higítsuk. Az emberiség nagyon rossz irányba haladt, nem figyelt oda a környezetére, ahhoz, hogy ez végre változzon, véráldozatokra volt szükség.
A demográfusok azt jósolják, hogy bébibumm elé nézünk. A természetnek előnyösebb lenne, ha kevesebb embert kellene eltartania, de úgy tűnik, hogy már úton van a járványban elhunytak utánpótlása. Van esélye annak, hogy a koronavírus-járvány csak minimálisan mutatkozik majd meg a népesedési adatokon?
Abszolút van esélye annak, hogy ez a járvány nem fog jelentősebb nyomot hagyni az emberi populáció dinamikáján. Nem tudom, hogy ennek most örüljünk vagy sem, hiszen a probléma az, hogy túl sokan vagyunk. Egyelőre ez a vírus annyira nem erős, hogy a világ népességét komolyabban visszaüsse. Lehet, hogy lesz egy kis demográfiai csúcs, de nem biztos, hogy ez komoly hatás lesz.
Az ördögi jóslatok után zárjunk valami angyalival. A járvány természetét ismerve, mikor számíthatunk arra, hogy enyhítenek a korlátozásokon a döntéshozók?
Azt látom, hogy jönnek a lazítások világszerte, de szerintem ez korai. A kínai járványügyi szakemberek azt nyilatkozzák sorra, hogy nem javasolják Európának, hogy már most lazítsanak, még 1-1,5 hónapot ki kellene várnunk. Nagyon fontos gazdasági érdek, hogy újra visszaálljon az élet, hiszen megbénította a fogyasztás korábbi dinamikáját a kialakult helyzet. Ugyanakkor, ha szigorúan járványügyi szempontból nézzük, nagyon korai lenne mindent visszaállítani olyanná, mint amilyen a vírus előtt volt. Emberek vagyunk, türelmetlenek vagyunk, de nem tudhatjuk, mikor jön egy második vagy harmadik csúcs. Ha most nagyon lazítunk, akkor rosszabb lehet a helyzet, és akkor fogjuk csak igazán megérteni, miért volt fontos a sok korlátozás.
A 37 éves Kovács Bori nemrég átesett a koronavíruson, így most első kézből mesél nekünk a megpróbáltatásokkal teli időszakról.
Leadfotó: Draskóczy Áron
Fotók: Draskóczy Áron, Wikipedia, 123rf.com
Oldalak
Hasonló cikkek
