Ma van az Autizmus Világnapja - 7 kulcsfontosságú tény az autizmusról
Az autizmus idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Okait jelenleg is kutatják, bár görög orvosok már Hippokratész korában is írtak róla. 2007. december 18-a óta, április 2.-a az Autizmus Világnapja – ebből az alkalomból összeszedtünk 7 fontos tényt a betegségről.
1. Agyi vizsgálat során is ki lehet mutatni
Szakemberek állítják: az autizmus több, mint viselkedési zavar, hiszen agyi vizsgálatok segítségével is kimutatható a jelenléte. Ebből az okból kifolyólag manapság már úgy emlegetik, mint agyi rendellenesség. Az autista gyerek agyának mérete és formája sokban különbözhet a neurotipikus (azokra az emberekre használjuk, akiknek idegrendszeri fejlődése és állapota normális) gyerekekétől. Noha az autizmus kimutatható, még mindig nem találják a kialakulásának pontos okát.
2. Genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a megjelenésében
A különböző kutatások arra utalnak, hogy az autizmusnak genetikai okai vannak, vagyis a betegség több gén együttes hatásának eredménye. Bár a genetikai eredet elmélete egyelőre még vitatott, akik hisznek benne, úgy tartják, az autizmus létrejöttéhez elengedhetetlen valamiféle genetikai sérülékenység. Ezt az állítást erősíti két felfedezés is: az egyik, hogy azoknál a családoknál, akiknél az autizmus megjelenik, van esély a vele összefüggő, vele kapcsolatban lévő kórok megjelenésére; a másik, hogy egyes vizsgálatok genetikai rendellenességeket mutattak ki az autista gyerekeknél.
3. Nagyobb a kockázat a koraszülötteknél
Szakértők szerint azoknál a babáknál, akik koraszülöttként jönnek a világra, sokkal nagyobb az autizmus kialakulásának kockázata. Kutatások bizonyították, hogy a 37. hét előtt született gyerekek a legveszélyeztetettebbek. A betegséget egyébként már egy 18 hónapnál fiatalabb kicsinél is meg lehet állapítani, de persze biztosra leginkább 2 éves korban lehet menni.