Még nem vagyunk túl a nehezén? Az elhúzódó Covid és az allergiaszezon ad okot az aggodalomra az asztmásoknak a következő hetekben
A késő nyári – kora őszi időszak talán a legnehezebb az asztmában szenvedő több százezer honfitársunk számára: a levegőben magas koncentrációban jelenlévő pollenek, a viharokkal érkező pára és a megélénkülő széllökések által felkapott gombaspórák mind-mind hozzájárulhatnak állapotuk romlásához és az asztmás rohamok gyakoribb megjelenéséhez.
Komoly veszélyekkel járhat
Sokan ráadásul az allergiának tudják be tüneteiket, és nem tartják be megfelelően a krónikus betegség kezelésére vonatkozó orvosi utasításokat – ez pedig komoly veszélyekkel járhat. Tegyük tisztába: mi is pontosan az allergiás asztma, és miért fontos, hogy egész évben odafigyeljünk rá? Mire számíthatnak az asztmások a küszöbön álló újabb COVID-hullámban? Dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) elnöke foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Az asztma egy minden 20. magyart érintő megbetegedés, mely sajnos nem gyógyítható, megfelelő terápiával viszont biztonságosan kontroll alatt tartható. Szerencsére ehhez ma már a technológiától is segítséget kaphatunk: a magyarul is elérhető asztmateszt.hu oldalon például könnyen ellenőrizhetjük, hogy a megfelelő terápiát követjük-e és ennek tudatában konzultálhatunk kezelőorvosunkkal. Az asztma gyakran igen változatos és időszakosan jelentkező tüneteit egyébként a hörgőnyálkahártya gyulladása és az ezzel járó duzzanat okozza, ami így a légutak szűkülésével jár együtt. A terheléses asztmánál a fizikai aktivitások (sport, lépcsőzés, cipekedés), az allergiás asztma esetében pedig a különböző allergének (pollenek, por, gombák) váltják ki leginkább a tüneteket. Nos, utóbbiakban nem lesz hiány a következő hetekben, leginkább a parlagfű és a fekete üröm koncentrációja lesz rendkívül magas, de a pázsitfűfélék, a lórom, az útifűfélék és a libatopfélék pollenjei és a gombaspórák is jelen lesznek a levegőben – sok-sok kellemetlen percet okozva több százezer honfitársunk számára, akár egészen az első fagyokig.
Asztma+allergia: amikor nem elég az orrspray
Egy tavalyi felmérés szerint a hazai 15-59 éves lakosság harmada vallja magát pollenallergiásnak, a jelenség tehát gyakorlatilag népbetegségnek számít a magyarok körében. Eközben a statisztikák szerint az asztmások közel kétharmada is allergiás valamilyen pollenre vagy poratkára – vagyis szép számmal vannak olyanok, akik allergiás asztmában szenvednek. Miért is fontos ezt tudni? A két elváltozás más-más terápiás hozzáállást igényel, hiszen míg az allergia esetében a konkrét allergén megtalálásán és a gyakran akár vény nélkül kapható gyógyszerek időszakos alkalmazásán van a hangsúly, addig az asztma hosszabb távú, következetes kezelési módokkal, a gyulladás tartós enyhítésével tartható kordában – vagyis az év minden napján, télen-nyáron oda kell rá figyelni.
„Sajnos továbbra is kifejezetten aluldiagnosztizált idült légúti elváltozásnak számít az asztma hazánkban, mivel gyakran igen hosszan, akár évekig is panaszmentes lehet a beteg. Mindez oda vezet, hogy az asztmát sokan tévesztik össze a szezonális allergiával, vagy légúti fertőzésnek, „nyári influenzának” tartják, ha pedig tudják is, hogy asztmájuk van, elbagatellizálják és elhanyagolják a kezelést akkor, amikor nincsenek érezhető tüneteik, így például elmarad a zihálás, köhögés, mellkasi szorító érzés, légszomj, illetve sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel. Az asztmások számára a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása és tartós alkalmazása kulcsfontosságú, ezzel ugyanis elkerülhető az állapotromlás és a szövődmények kialakulása is” – hangsúlyozza Dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) elnöke.
Lapozz!
Oldalak
