Mindenki megtalálja a nagy "Ő"-t?
Fel sem tudnák sorolni hány könyvet, filmet lehet olvasni az igazi szerelemről, a nagy „Ő” megtalálásáról. Minden nő álma az, hogy megtalálja a szerelmet, és azt a férfit, akivel le tudja élni az életét. De mindenki számára tartanak fenn egy társat?
A XXI. század magával hozta az okos, független, önálló nő eszményképét. De vajon ezek a nők, nem vágynak egy kis törődésre, szeretetre? Azt mondják, az ember egy társas lény. Ebből arra következtethetünk, hogy minden embernek szüksége van valakire, akivel megoszthatja az életét.
Platón azt mondta, hogy valaha a Földön éltek olyan lények, melynek négy lábuk és négy karjuk volt. Annyira jó összhangban dolgoztak, hogy megirigyelték az istenek, ezért lesújtottak rájuk és szétválasztották őket. Így születtek meg az emberek, a maguk tökéletlenségével. Tehát Platón szerint, addig nem lehetünk teljesen boldogak, amíg meg nem találjuk azt a felünket, akikkel el tudjuk képzelni a tökéles összhangot.
De elég egy teljes élet ahhoz, hogy megtaláljuk ezt az embert? És mindenki egytől-egyik megkapja a hozzátartozó társat?
Ha idealisták akarunk lenni, akkor azt mondanánk igen. Képesek vagyunk elérni, hogy találjunk egy embert, aki mellett érezhetjük ezt a harmóniát. De mégis rögös és nehéz út vezet ehhez. Sok emberrel kell találkoznunk ahhoz, hogy felismerjük, ki is a számunkra tökéletes társ. Sokszor megbántanak, és nem egyszer kell talpra állnunk egy-egy csalódásból. De mindig megéri, hiszen egy nap mindenkinek az életébe el fog jönni, a nagy „Ő”.
Gondolnunk kell arra, hogy nem egy olyan embert ismerünk, akinek sikerült megtalálnia ezt a személyt. A napokban egy kedves kis táblát figyelhettem meg, amelyet a szerelmesek 30 éves találkozásuk emlékére készítettek és elhelyezték azon a helyen, ahol megismerkedtek. Ez a legjobb példa arra, hogy a szerelem bizony mindenki életébe bekopogtathat, csak igazán türelmesnek kell lennünk.