Miért olyan nehéz az érzelmeinkről beszélni?

Az őszinte szavak kimondásával vagy másokat sértünk meg, vagy magunkat tesszük sebezhetővé, hiszen mint az tudjuk, az igazság fáj a legjobban.

Mikor jön el az ideje?
Mikor két ember úgy dönt, együtt veszik tovább az irányt, vagyis már párként tekintünk rájuk, idővel kialakul egy érzés, amit ki kell mondanunk, mert majd szétfeszít belülről. Ez nem más, mint a szerelem. Van, aki hamar szerelmes lesz és van, akinek idő kell hozzá. Mindenki más. De ha már tudjuk és nemcsak hisszük, hogy ez szerelem, akkor miért várunk a másikra, és miért nem mondjuk ki abban a pillanatban, amikor felszínre szeretne törni ez az érzés?

Talán félünk attól, hogy a másikat megrémisztjük, vagy esetleg elijesztjük, vagy nem kölcsönös az érzés. De bármelyik is az, ha nem mondjuk ki, nem jelenti azt, hogy nincs bennünk. Ha elnyomjuk, egyre intenzívebben igyekszik utat törni magának és egyre megnehezíti a napjainkat. Rettegünk, hogy véletlen kicsúszik a szánkon, vagy álmunkban elkotyogjuk.

Várunk egy ideig, de ez az érzés elkezd égetni bennünket belülről, ezért valakivel meg kell osztanunk, de a félelem miatt gyakran nem a párunknak mondjuk ki elsőnek, hanem a közeli barátoknak. Pont annak a személynek nem adjuk tudtára, akinek igazán fontos lenne tudnia róla.

Egy dolog szinte biztos: Nem jó, ha túl hamar mondjuk ki, de az sem, ha túl későn vagy sosem mondjuk ki, mert utóbbinál talán örökké bánni fogjuk. Bizonyos szinten mindenki fél a csalódástól, ezért nem mer őszintén megnyilvánulni egy másik ember felé. De ha mindenki fél, akkor hogyan tovább?

Bátorság!
A nők sokszor félnek elsőnek kimondani: Szeretlek! Ugyanis, ha kimondtad, nincs visszaút. Vagy borul minden vagy az „Én is Téged!” választ kapjuk.
A kedvellek és jó úton haladok afelé, hogy beléd szeressek, nem más, mint egy kibúvó. Ekkor túl korai, vagy számára értéktelen a szó.

Az érzéseinket nem szoktuk megmagyarázni.  Vagy felnőttként közli, hogy számára korai a kijelentés és időre van szüksége ahhoz, hogy komolyabb kötődés alakuljon ki, vagy számára nem kölcsönös a dolog.

Bár nem könnyű az érzelmekről beszélni, de jobb idejében tisztázni, hogy elkerüljük a félreértéseket és ne csalódjunk. Elvégre felnőttek vagyunk, ideje lenne úgy is cselekedni!
Nem az számít, hogy ki mondja ki elsőnek és mennyi idő után. A lényeg, hogy igyekezzünk úgy párt választani, hogy az, akinek szívünk legféltettebb titkát kiadjuk, jó döntésnek bizonyuljon. Ismerjük meg alaposan, akihez elkezdünk vonzódni. Ne kövessük el azt a hibát, hogy csak a szépet és jót látjuk, hiszen egy embert nem a hibái ellenére, hanem éppen amiatt szeretjük.
Merjük kimondani, amit érzünk, mert érzéseink által vállaljuk fel azt, akik vagyunk!