Elhagyott, akit szerettél? Ne szégyelld, ha még évek múlva is gyakran eszedbe jut – Ez az oka

Az idő nem változtatja meg azt, ami történt
Egy kanadai költő, Rupi Kaur egyszer frappánsan azt mondta: "Az emberek mennek, de az, ahogyan elmentek, örökké velünk marad." A sebeket az idő begyógyítja, ám olykor ezek helyén hegek képződnek. Emiatt fájdalamas visszatekinteni a múltra. Ez a visszatekintés arra kényszerít, hogy újból átéld a történteket. Olyan ez, mint amikor olyan szomorú filmet nézel, amit korábban már láttál, és bár tudod, mi fog történni, mégis sírsz a végén.
A szerelmi bánat is okozhat traumát
Orvosi értelemben vett trauma nem csak akkor érheti az embert, ha autóbaleset szenved, vagy háborúba indul, hanem egy fájdalmas szakítás során is. Egy érzékenyebb ember számára ez akár élete végéig feldolgozhatatlan marad.
Nem baj, ha érdekel, mi van vele
Szakítás után sokan hajlamosak amiatt is kellemetlenül érezni magukat, hogy gyakran feljönnek bennük a következő kérdések: Vajon minden rendben van vele? Boldog? Egészséges? Szakítani valakivel néha olyan, mint amikor meghal valaki, aki nagyon közel áll hozzánk. A szerelmi bánat leginkább a gyászhoz hasonlítható, hiszen mindkettő az addig folytonos kommunikáció megszűnésével jár, ez pedig fájdalmas. Természetes, hogy mindig érdekelni fog, mi van azzal az emberrel, aki egykor az életed szerves része volt, aki melletted volt a boldog és a szomorú pillanatokban.
"Egy alkalommal művészettörténet órán azt tanultam a főiskolán, hogy a régi harcosok gyakran a páncéljukra festették az elmúlt csatáik képeit és ebben indultak ismét harcba. Ami bántotta őket a múltban, a jelenben védelmet nyújtott." - zárta gondolatait az újságírónő.
Te kit szeretsz jobban, a párod vagy a gyermeked?
„Jobban szeretem a férjemet, mint a gyerekeimet” – Egy anyuka megbotránkoztató vallomása
Fotó: cogixi.com; Leadfotó: theconnection.com
Oldalak
