Egyenrangúság? - Hát persze!
Manapság tényleg napi téma a női és férfi szerepek felosztása, a női egyenjogúság, a munka és magánélet összehangolása. Mi nők arra törekszünk, hogy ne kapjunk kevesebb fizetést a munkánkért, ne kelljen újrakezdenünk a pályánkat GYES után, ne ítéljenek meg minket másképpen, mint amik vagyunk. Sajnos még nem sikerült feltárnom, hogy a problémák mitől alakulnak ki, miért borul az egyensúly és miért nehéz megtartani.
Háztartási kutatás
Azonban egy területen már vagy részletes „kutatásom”, ez pedig a háztartás. Az első kérdés, hogy mire vágyunk igazán. A válasz könnyű: feladatmegosztásra, segítségre, közreműködésre, együttérzésre. A férjemmel már a kapcsolatunk kezdetén hallgatólagosan megállapodtunk abban, hogy ki milyen feladatot lát el a lakásban. Főzés, mosás, vasalás az enyém, teregetés, ruhák elpakolása, takarítás közös, autószerelés és rendben tartás, ház körüli söprés, hólapátolás az övé.
Ennek köszönhetően közel azonos a leterheltségünk a hétvégi rendrakásnál, nincs az a frusztráció, hogy míg egyikünk gürizik, addig a másik csak olvas vagy pihen. Ehhez jött még a gyermek. Aki lefoglalja és játszik vele, az megteremti a takarítás nyugodt körülményeit és ezáltal mentesül a feladatok alól. Ez nem kőbe vésett szabály, egyszerűen így alakult.
És mikor bomlik?