Tütü készítése házilag - Így a legegyszerűbb!
Kicsi tütü lépésről lépésre
Hozzávalók:
- tüll vagy organza anyag (attól függ, hogy milyen tartású, esésű szoknyát képzeltél el)
- gumipánt vagy egy vastagabb szaténszalag
- tű, cérna, olló
Elkészítése:
Lölő szoknyája kb. 50 db, 15 cm széles és 42 cm hosszú tüllcsíkokból áll. Miért pont 42 cm? A hossz tervezésénél figyelembe kell venni azt, hogy a csíkok félbehajtva kerülnek a gumipántra, és érdemes számolni egy kb. 2 cm-es szegéllyel is.
Egy 20 cm hosszú szoknyánál tehát ez így néz ki: 20 cm+20 cm+2 cm=42 cm.
(Elárulom, hogy ez a számítás nálam kb. fél óra volt, de még így sem voltam abban biztos, hogy nem 20 millió méter anyaggal fogok hazaállítani.) :)
- Első lépésben mérd le az apróságod derekát (ez egy határozott 2 évessel nem annyira egyszerű művelet, de megoldható), és varrj a gumipántból egy „karikát”! Ez lesz a szoknya derékrésze. Érdemes egy rugalmasabb – úgy értem, nem túl feszes – anyagot választanod ehhez, hogy későbbre is jó legyen a szoknya. Gumi helyett egyébként használhatsz egy vastagabb szatén szalagot is.
Az előkészítés után a gumipánt elkészítése a munkafolyamat első lépése
- És akkor most jön a „neheze”: egyszerűen erősítsd a pántra a tüllcsíkokat!
Egy jó tanács: még a tüllcsíkok kötözése előtt érdemes a gumipántot ráhúznod valamire, így egyszerűbb lesz a dolgod. Én például Lölő kisszékét hívtam segítségül. :) - A tüllcsíkot félbe kell hajtanod, mielőtt a gumipántra erősítenéd.
Hajtsd félbe a tüllcsíkot!
- Készíts az anyagból egy hurkot, majd húzd bele a félbehajtott csíkot, a végén pedig igazgasd meg, hogy egyenletes legyen!
A hurok segítségével kerülnek a fodrok szoknya derékrészére
- Aztán jöhet a következő, majd a következő és a következő… Egészen addig, míg a végére nem érsz.
A csíkok egymás mellé hurkolása adja ki a szoknyát
Na, te mennyi idő alatt végeztél? :)
Az ünnepi alkalmak, a cuki családi barátainkkal való hétvégi találkozások miatt, és persze amiatt is, hogy Lölő már nagylány, egyre többször ugrok neki a sütésnek. Ugyan nem vagyok még elképesztően jó cukrász, de azért szerencsére van (ki)sütnivalóm. Ráadásul eheti anya, apa, gyermek, sőt, „cukorérzékeny” is!
Fotók: barizsuzsi
Oldalak
