5 dolog, ami szigorúan tilos, ha végre elaludt a gyermek!
Altatás után ne éhezz meg!
Kettő. Nem eszünk-nem iszunk, miután elaludt, avagy magadra vess, ha nem készítetted elő a terepet a táplálkozásra addig, amíg ébren volt! Mert mi történik, ha a lurkó altatása után megéhezel? Először is: megkönnyebbülsz, hogy vége a napnak, boldogok vagyunk, szeretjük egymást, de azért elfáradtunk, végre alszik Lölő, aki jaaaaaj, de szééééép! És tök éhesek vagyunk. „Pihenj egy kicsit, majd én készítek valami vacsorát!”– ilyenkor az egyikünk beleomlik a fotelbe, másikunk lábujjhegyen a konyhába indul. Oké, hűtő kinyit, kaja kivesz (szerencséd van, ha olyat találsz, ami nincs a világ legzörgősebb papírjába csomagolva), csendben pultra helyez, szekrény kinyit, kés megvan, tányér… És akkor itt általában lepereg eddigi életed filmje, mert biztos, hogy:
a) odakoccantod a szekrény ajtajához vagy egy másik tányérhoz.
b) valahogy ilyenkor megy ki a vér a kezedből és válik olyan szerencsétlenné, hogy kicsúszik belőle.
Ami még nagyobb para, az az, hogy rájössz, neked pont az a tányér kellene, ami ott tesped a többi alatt a csöpögtetőn. Nem nagy ügy, tuti, ki tudod szedni úgy, hogy senki észre sem veszi, hogy te ott matatsz. Aha, persze! Olyan idétlenül fogod meg, hogy borul a szárítóról minden. Én sziszegve préselem ki magamból az indulatszavaimat (érted, mire gondolok), bentről pedig egy hosszú felszisszenés: a férjem éppen megsemmisül. A konyhában állok. A hangorkán után megállítom a mozdulataimat, levegővétel helyett csendben posztolok, a kezem a levegőben a megszerzett tányérral, és reménykedve hallgatok. Bentről csend. A férjem még mindig megsemmisül. De Lölő mélyen alszik. Huh. Jó étvágyat! Ez az egyik verzió. A másik? Nem nehéz kitalálni. Nincs jó étvágy, hanem irány a gyerekszoba és torokköszörülés után újra előkerülhetnek a legkedvesebb dalocskák. Például. De egy picit hangosabbra vehetjük Mozartot is.