Egy éve hunyt el, de még mindig nem temették el Venczel Verát - ez az oka
Özvegye eleget tett a rajongók kérésének
Forgó Bettinek igaza volt - teszi hozzá a Bors -, férje tényleg nem intézkedett Venczel Vera temetéséről 2022 tavaszán. Egy internetes csoport azonban nemrégiben fontos kéréssel fordult a férfihoz, s végül sikerült meggyőzniük az özvegyet, hogy biztosítson lehetőséget a rajongók számára egy visszafogott, csendes főhajtásra, mellyel az érdemes és kiváló művész emléke előtt tiszteleghetnek. Október 22-én szombaton, a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika szabadtéri oltárán leróhatták tiszteletüket mindazok, akik szerették Venczel Verát - írta a Bors. A megemlékezésen a család nem vett részt, a színésznő fotóját a bazilika kertjében állították ki, az egybegyűltek ott tiszteleghettek Venczel Vera emléke előtt.
Venczel Verát generációja egyik legnépszerűbb és legfoglalkoztatottabb színésznőjeként tartották számon. Elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol a Madách Színház rendezőjének, a csodás színészpedagógusként is számon tartott Pártos Gézának az osztályába került. A tündöklő tehetségű ifjú színésznő-jelöltre Várkonyi Zoltán is felfigyelt: Venczel Vera még főiskolára járt, amikor már fellépett a Vígszínházban. Meglehetősen korán kezdett filmezni is, ami szintén remek iskola volt számára: lassan, de biztosan megtanulta a mesterség legfontosabb fortélyait, s az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a kor legnagyobb magyar rendezőit és színészeit figyelve vértezhette fel magát kellő rutinnal. "Együtt dolgozhattam a kor szinte minden jelentős magyar rendezőjével Makktól-Fábriig, Várkonyitól-Keleti Mártonig, együtt játszhattam olyan kolosszális művészekkel, mint Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Latinovits" - emlékezett vissza később pályája korai szakaszára Venczel Vera.
Színészdiplomáját 1968-ban vehette át, de addigra már olyan filmekben játszott, mint a Kárpáthy Zoltán (1966), az Egy szerelem három éjszakája (1967), a Tanulmány a nőkről (1967) és az Egri csillagok (1968), mely valóságos szupersztárrá tette Venczel Verát. Kezdetben inkább naivaszerepeket osztottak rá, idővel azonban repertoárja jóval változatosabbá vált. Később kisképernyőre cserélte a filmvásznon megszerzett népszerűségét: 1970 és 1980 között egyetlen mozifilmben sem szerepelt, viszont 36 különböző televíziós produkcióban tűnt fel ebben az évtizedben. Mindemellett rengetegszer bukkant fel a rádióban, és a szinkronban is gyakran foglalkoztatták. 1975-ben Jászai Mari-díjban részesítették, 1977-ben megkapta a Kritikusok díját, 2010-ben érdemes művésszé, 2016-ban kiváló művésszé választották. Utoljára a Pesti Színházban lépett színpadra 2018 tavaszán, de súlyos, elhúzódó betegsége miatt vissza kellett mondania szerepét A félkegyelmű című előadásban.
A hatvanas évek modernista filmforradalmának jeles alakja saját maga döntött a haláláról.