Marburg, Dengue-láz, Ebola? - ezek a világ leghalálosabb vírusai, amik mai napig szedik az áldozataikat
Nem csak szezonális betegség
Influenza
Az influenzát vizsgálni rendkívül bonyolult, de beszéljünk a leghalálosabbról, az influenza A vírusról. (Valójában négy különböző kategória létezik: A, B, C és D.) Az A az egyetlen, amelyik tömeges járványokat okozott, és ez az, amelyik egy gyors, drasztikus változáson, az úgynevezett "antigénváltáson" is képes átesni. Amikor ez megtörténik, akkor képes átterjedni az állatpopulációból az emberre, és nem sokkal később már olvassuk is a címlapokat, a madárinfluenzáról.
Az influenzát, a változási képessége teszi hihetetlenül veszélyessé. Vegyük például a 2009-es H1N1 vagy sertésinfluenza járványt. A CDC becslése szerint a járvány első évében mintegy félmillió ember halt meg. Míg a legérzékenyebb demográfiai csoportok közé általában a nagyon fiatalok, a nagyon idősek és az immunrendszerükben legyengült emberek tartoznak, ez a bizonyos influenza a 65 évnél fiatalabbakat célozta meg. Azt gondolhatnánk, hogy már nem kell tartanunk tőle. Azonban, 2009 és 2018 között körülbelül 75 000 ember halt meg tőle.
Ez nem olyan mint a szezonális influenza, amit általáben december és február között tapasztalunk. Erre fel vagyunk készülve, mert a legtöbb ember már korábban is ki volt téve a vírusnak, vagy kapott valamilyen védőoltást. A gondok akkor kezdődnek amikor a vírus megváltozik, mivel ott már sem az oltás, sem a természetes védelem nem segít.
Ebola
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ebola elég ritka. Amikor a vírus mégis átcsap az emberi populációba - általában állatokkal, például gorillákkal, csimpánzokkal és majmokkal való érintkezésből, de denevérektől, antilopoktól és sündisznóktól is származhat -, a halálozási arány a járványtól függően 25 és 90 százalék között lehet.
Az ebolát okozó vírust 1976-ban fedezték fel először, ez pedig rengeteg ember életét követelte. Sajnos az egyik legnagyobb fertőzésveszélynek kitett csoport az egészségügyi dolgozók, akik betegeket kezelnek, mivel a vírus vérrel vagy más testnedvekkel terjedhet. A CDC szerint a kutatók még mindig nem tudják biztosan, honnan származik a vírus, az azonban már biztos, hogy legalább hat különböző változata van, amelyek különböző állatokhoz köthető. Ezek közül négy képes megfertőzni és megölni az embereket.
A tünetek megjelenése akár 21 napig is eltarthat (de az ember nem fertőző, amíg nem jelentkeznek a tünetek), és olyan dolgokat foglalnak magukban, mint a fáradtság, izomfájdalom, fejfájás, láz és torokfájás. Ez gyorsan hányássá, hasmenéssé, valamint a vese- és májműködés károsodásává fokozódik, gyakran belső és külső vérzéssel.
Oldalak
