"Világomban minden rendben van!" És abban, amelyikben te élsz?

Ha azt mondom, hogy a világunk rendben van úgy, ahogy van, akkor bizonyára sokan csodálkozva húzzák fel a szemöldöküket, hiszen nap mint nap rengeteg problémát észlelünk magunk körül.

A világ megjavítása: soha véget nem érő projekt

Korunk hőse a világot megváltoztatásán ügyködő civil aktivista. Nem mondom, hogy nem csodálom ezeket az embereket, de ami a mélyből motiválja őket, az többnyire egy hamis elképzelés arról, hogy a világ egy nagyon rendetlen hely, amit sok, áldozatos munkával helyre kell hoznunk. Sokszor hatalmas düh, arrogancia, kritika, olykor még gyűlölet is meghúzódik nemes tetteik mögött. Gondoljunk csak a bálnavadászokra vadászó zöldekre, akiket a halászok elleni gyűlölet épp annyira hajt, mint a bálnák iránti részvét. Az ilyen érzést jogosnak szoktuk tartani, könnyen azonosulunk vele, mert sokunkban hasonlóak keletkeznek. Ilyen például, amikor egy gyilkosságról szóló újságcikk alatt a kommentelők hörögve követelik a bűnös – lehetőleg szörnyű kínok közötti – halálát.

Te is olvastál már ilyen cikket, és éreztél hasonlót? És amit éreztél, az a jó érzések közé sorolható volt, ami boldoggá tesz téged, vagy inkább rossz érzés volt? (Egyáltalán miért olvasol ilyeneket?...) Félelmet, dühöt, elkeseredettséget, bosszúvágyat éreztél?... Tudod, a cikkben szereplő bűnöst is épp ezek az érzések vezérelték, amikor tettét elkövette.

Nagyon nehéz együttérzést éreznünk mindenki iránt, pl. egy gyilkos iránt is, akit szörnyű érzések sarkalltak tettére. Az ilyen cselekedetek sosem boldogságból, megelégedésből születnek, hanem szörnyűséges belső állapotból, ami miatt maguk az elkövetők is épp olyan szerencsétlen, elveszett emberek, mint az áldozataik; tulajdonképpen áldozatok maguk is.

A végső megoldás mindig a szeretet, és ha valaki szörnyű tettet követett el, akkor mélységesen elszakadt ettől, és valódi, gyönyörű lényétől, amely szakadékban mindennemű büntetés és megtorlás még mélyebbre löki. Voltál már megbüntetve? És milyen érzés volt? Úgy érezted, hogy ez jogos, és teljesen helyénvaló, és szeretted azt, aki megbüntetett?

A szörnyű tetteket elkövetőket valóban helyes kivonni a társadalmból egy időre, de nem a büntetés, és a megtorlás végett. Egyrészt, valóban veszélyesek lehetnek, másrészt speciális segítségre szorulnak egy speciális környezetben. Erre alkalmas rehabilitációs központok még nincsenek a földön…, mi egyelőre csak a „visszabántást” és a börtönt ismerjük, ahol ezek az emberek még mélyebbre süllyednek, és kiszabadulván sokszor még annál is veszélyesebbek, mint azelőtt voltak.

Milyen nézőpont segíthet? Olvasd el a következő oldalon!

Fotó: theregister.co.uk