"Év közben is épp elég lehetőség van az önmegvalósításra" - Interjú Badár Sándorral
A karácsonyon már túl vagyunk, viszont előttünk még a szilveszter és ezen az estén az előadók és stand-uposok javarésze munkába megy. Nem kivétel ez alól Badár Sándor és Badár Tamás sem, akikkel egy közös esten a Dumaszínházban 28-án találkozhatnak, Tamás önálló estjét pedig – A kockásfülű nyúlon túl címmel – az év utolsó napján a Kompót Dumaklubban tekinthetik meg. Arról, hogy Badáréknál hogyan szokott telni az év vége, Badár Sándort kérdeztük...
Hogyan szoktál készülni a karácsonyra?
Nálunk mindig furcsán alakul a karácsonyi bevásárlás, mert nehézkes az információáramlás a családtagok között. Mindannyian arra várunk, hogy a többiek súgjanak, minek örülnének, de ez évről évre elmarad. Ha már megajándékozzuk egymást, olyan dolgot szeretnénk venni, amire a többiek tényleg vágynak, de ezt nagyon nehéz kipuhatolni, ezért az utolsó pillanatig várok, hátha látok valami megfelelő dolgot. Végül általában több kisebb ajándékot adok és nem egy nagyot.
Volt valami nagyon emlékezetes karácsonyi ajándék, amit kaptál vagy te adtál?
Lehet, hogy nem karácsonykor volt, de a fiamnak megvettem egyszer a Rodolfo bűvészdobozt, mondván, majd most elindítjuk a pályán! Végül majdnem visszafelé sült el a dolog, mert kiderült, hogy kész trükkök vannak ebben a bűvészdobozban, amit ha a gyerek tíz percenként meg akar mutatni, nem biztos, hogy a család minden alkalommal ugyanolyan lelkesedéssel fogad. Idővel rá is unt a dologra, de szerencsére végül visszatalált a szakmához.
Otthon szoktátok tölteni az ünnepet, vagy végig látogatjátok a rokonságot?
Régen, mikor még otthon éltem, nagy vándorlás volt ilyenkor. Szenteste otthon voltunk, a többi estén pedig mindenki ment mindenkihez, így volt, hogy a karácsony egy egész hétig is eltartott. Most már inkább csak a szűk családdal ünneplünk és a rokonokat csak akkor látogatjuk meg, ha marad rá idő. Ráadásul mióta bővült az előadói kör, egyre nehezebb befogni a teljes családot, de azért néha megpróbálkozunk vele.
Vannak nagy közös családi főzések, amibe te is besegítesz?
Úgy mondanám, hogy karácsonykor sem főzök. A bejglit nagyon szeretem, a halászlé bármikor jöhet és egyébként is, mindent megeszek, amit karácsonykor elém tesznek. Máskor is, de karácsonykor nagyobb örömmel. A fiam sem főzős típus. Mondhatnám, hogy a feleségem sem, de azért reménykedek benne, hogy mégis. Apósom és anyósom viszont remekül főznek, nagyon frankó ételeket szoktak készíteni, úgyhogy általában rájuk bízzuk ezt a feladatot.
Van esetleg kedvenc fogásod?
Nehéz volna bármit kiemelni. Mikor hazamegyek, anyám meg van győződve arról, hogy éhezek, ezért volt már, hogy két nap alatt három és fél kilót híztam. De hát legyen a karácsony gazdag, én mindig azt mondom!
Lapozz, az interjú még folytatódik!
Oldalak
