Tűzugrás és hatalmas lakomák - Így ünneplik a szentivánéjt világszerte

A nyári napfordulóhoz és az év legrövidebb éjszakájához kapcsolódó legnagyobb ünnepségeket június 23-ról 24-re virradóra tartják a bolygó északi féltekén. Ez a szentivánéj, amelyhez számos hagyomány kötődik.
Pogány kultuszból keresztény ünnep
Már a pogányok is nagy jelentőséget tulajdonítottak a nyári napfordulónak, a tűzgyújtás, tűzugrás hagyománya, valamint a boszorkánybábuk égetése sok helyen a mai napig fent maradt. Később a kereszténység átvette az ezzel együtt járó hiedelmeket és igyekeztek keresztény tartalommal megtölteni azt, így Keresztelő Szent János napjává nyilvánították a nyári napfordulót követő 3. napot. Érdekesség, hogy a János név a szláv Ivánnak is megfelel, ezért nevezzük szentivánéjnek ezt az éjszakát. Feljegyzések szerint mi, magyarok már a XI. században tüzet gyújtottunk a szent tiszteletére, ám a pogány tűzkultusz és tűzimádat már jóval azelőtt jellemezte őseink életmódját.


























