Sziklakórház - Titkos légókórház és atombunker

Embertpróbáló körülmények, kínok közt dolgozó hősök és életükért küzdő emberek - a háború áldozatainak emléket állító múzeum megdöbbentő körútra invitálja a látogatókat.
A Sziklakórház története
1940-ben Magyarország csatlakozott a Tengelyhatalmakhoz, majd fokozatosan belesodródott a II. világháborúba. A Sziklakórház Budapest ostromával vált létfontosságúvá. A kórház korábban LOSK 0101/1 rejtjelszámú szigorúan titkos kórház és atombunker néven volt jegyezve.
A harmincas évek elején Kadic Ottokár kezdte feltérképezni a Várhegy mélyén húzódó várbarlangokat. Később az Úri utca mentén elkezdték az óvóhelyek kialakítását, mely a kormányhivatalnokok mentésére szolgáló terv volt. 1939-ben újratervezték és az elképzelés már egy Szükségkórház kialakításáról folyt. Majd az 1952-es átalakítás következtében kiépült a mentő áthajtó. A kórházat a Szent János Kórház felügyelete alá rendelték, mely nem volt önálló létesítmény, nem volt egészségügyi készlet utánpótlás, így gyakran, ha valaki meghalt, levágták róla a kötszert, majd a még élőkön újrahasznosították.
Dr. Kovács István egyetemi adjunktus, sebészfőorvos , aki a vezető főorvosa volt a Sziklakórháznak, valamint Dr. Seibriger András, aki nemcsak a II. világháború idején, de az 1956-os forradalom során is itt teljesített szolgálatot.
Önkéntes életmentés
A kórházban betegfelvevő szoba, ételmelegítő konyha, sürgősségi részleg, műtő (amely a negyvenes évek egyik legmodernebbjeként volt számon tartva Magyarországon), röntgen helyiség, adminisztrációs szoba, zuhany és mellékhelyiségek, női kórterem, harcállás pont, valamint számos helyiség fellelhető.
A tárlatvezetés során különböző háborús orvoslási eszközöket és a készültségi időszak eszközeit is láthatjuk, mely az 1944-1980-as évek közötti időket mutatja be. A II. világháború idején emeletes ágyakon helyezték el a sebesülteket. A hely szűke miatt, akiknek itt nem jutott hely, azokat a földön helyezték el vagy hordágyakon, valamint bárhol, ahol tudták. A viaszszobrok által élethűen érzékeltetik az akkor átélt kínokat, kétségbeesést és állapotokat.
Az orvosok, nővérek valamint az itt szolgálatot teljesítő önkéntesek a saját életüket kockáztatva mentettek életeket, mely igaz hősiességről nyújt tanúbizonyságot. A kórházban sosem tettek különbséget emberéletek közt - civilt, katonát egyaránt elláttak-, a kórház mindenki számára egyenlő segítséget nyújtott. Egyedülálló történelmi szerepét a Sziklakórház egyértelműen a személyzetének köszönheti.
Minden gépészeti berendezés a gépészetirészben foglalt helyet. Az áramellátást az aggregátorok biztosították. Az elhasznált levegő az úgynevezett expanziós téren keresztül távozik. A kórházban az állandó levegő cseréről a szellőztető berendezés gondoskodik. Atombunker révén fellelhető az egészségügyi áteresz helyiségcsoport, mely a mentesítést szolgálta. A kórház történetének a kutatását, szemtanúinak felkeresését a múzeum egyik fontos feladatának tekinti.
Kiváló tárlatvezetésnek és megdöbbentő látványnak, leírhatatlan élménynek lehetünk részesei. Az idelátogatónak lenyűgöző történelmi időutazásban lehet része, melyet vétek lenne kihagyni.