Mészárlásba torkollt a szilveszteri bankrablás: ez volt az egyik legsúlyosabb hazai bűncselekmény
A Szabadság téri bankrablás a két világháború közötti időszak egyik legsúlyosabb magyarországi bűncselekménye volt. 1934 utolsó napján egy bűnözőkből szerveződött csoport megkísérelt kirabolni egy bankfiókot, aztán elszabadult a pokol.
Felkészülés a rablásra
Szepesi László és Radovics László autószerelők már nem voltak ismeretlenek a magyar bűnüldözésben. Éppen 1934 februárjában szabadultak egy kéthónapos börtönbüntetésből, amelyet autólopásért kaptak, azonban már korábban is követtek el rablásokat. A börtönben töltött idejük alatt megismerkedtek Tari Nándor asztalostanonccal, akivel szabadulásuk után is kapcsolatban maradtak, és hármasban kezdtek bele további bűncselekmények megtervezésébe.
A bankrablások ötletét Tari Nándor vetette fel, ő szerzett fegyvereket is, amelyekkel az akciókat bonyolítani akarták. A csoport első „benóvetésére” 1934. május 15-én a budapesti Klauzál utcában került sor, ám a csoport zsákmány nélkül volt kénytelen távozni. November 22-én a Bank utcából mindössze 2000 pengőt sikerült elrabolniuk, a november 30-i Széchenyi utcai rablás pedig szintén kudarccal végződött. A csoportnak azonban ez sem szegte kedvét, újabb akciókra készültek.
A bűnözők választása a budapesti Szabadság téren álló, a Tőzsdepalotával szomszédos és nagy forgalmat bonyolító Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókjára esett. A támadást 1934. december 31-én a délelőtti órákra időzítették, mivel ilyenkor a fizetések felvételéhez a bankok nagyobb mennyiségű készpénzt küldtek fiókjaikba. Kipróbálták a fegyvereiket, és autót is szereztek a rabláshoz. Szepesire osztották a sofőr szerepét, a bank kirablásának tényleges feladatát Radovics és Tari látták el. A rajtaütés előtti órákban Buda hegyvidéki területein elmaszkírozták magukat, hogy a rablás során ne legyenek felismerhetőek.
Lapozz a folytatásért!
Oldalak
