Római kori város maradványait tárták fel Magyarországon, pompás kincsekre bukkantak a régészek

Rengeteg római kori érmét és ékszert találtak, sőt egy Vénusz-szobor töredéke és számos középkorból származó ezüsttárgy is előkerült.
Salla titkai
A római kori Salla városának új részleteit fedezték fel a Göcseji Múzeum régészei – jelentették be szerdán Zalalövőn, az ásatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón. Az esemény részleteiről az MTI számolt be.
Az egy tervezett beruházás előtt, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából végzett régészeti próbafeltárást megelőző geofizikai vizsgálatok megmutatták a római kori Borostyánkő út vonalát, valamint a mellette lévő épületeket – mondta el Eke István ásatásvezető régész, aki hozzáfűzte: a Borostyánkő út fontos kereskedelmi és katonai út volt a római korban, amely az Adriai tengertől egészen a Balti tengerig húzódott.
A feltárás során megtalálták a Borostyánkő út IV. századi épített nyomvonalát, valamint a bazaltkőlapok egy részére is rábukkantak – ezek azt is jelzik, hogy az út belvárosi területen haladt keresztül.
A nyomvonal mellett az épületek alapfalaira bukkantak: a II. századtól a IV. századig, több rétegben kerültek elő épületmaradványok.
A régész arra is kitért, hogy Salla – mai nevén Zalalövő – a II. században kapott városi rangot, ezt pedig a kiásott leletek is ezt igazolják, hiszen a lakóházak, illetve a jó eséllyel a helyi iparhoz kapcsolódó épületek maradványai között a zalaegerszegi közgyűjtemény önkéntes fémkeresősei számtalan sok római kori érmét és ékszert találtak, de egy Vénusz-szobor töredékére, valamit több használati tárgyra is ráakadtak, sőt, egy középkorból származó ezüstpénz is előkerült.
Fotó: 123rf
Fazekas András Kristóf, a Kecskeméti Katona József Múzeum régésze kollégáival együtt több száz éves leletekre bukkant Bács-Kiskun megye megyeszékhelyén.