Egy éjszaka, amikor majdnem eljött a végítélet napja - Minden egy hajszálon múlt
A férfi, aki a Föld sorsát tartotta kezében
A hetvenes évek alkonyán, a nyolcvanas évek elején meglehetősen fagyossá vált az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya. Utóbbi megindította Afganisztán elleni invázióját, mely számos felesleges áldozatot követelt, s a véres harcok után csak 10 évvel később, 1989-ben fejeződött be; az USA-ban beiktatták Ronald Reagan elnököt, aki a Szovjetuniót "a Gonosz birodalmának" nevezte, ráadásul Stratégiai Védelmi Kezdeményezésének tervét - melynek keretében támadóeszközöket telepítettek volna a világűrbe - heves viták övezték. Ebben a fojtogató légkörben érkezett el 1983. szeptember 26-ának estéje, amikor Sztanyiszlav Petrov főhadnagy felvette a szolgálatot a szovjet műholdmegfigyelő központ parancsnokságát, Moszkva közelében. A 44 éves tiszt ekkor még nem is sejtette, hogy nemsokára a Föld sorsát tartja majd kezében. Pár perccel éjfél előtt riasztás érkezett: a Kozmosz 1382-es felderítő műhold egy Minuteman amerikai kontinentális rakéta elindítását érzékelte. Valójában nem rakétafellövésről volt szó, a műhold csupán egy villámcsapást jelzett, persze Petrov és beosztottjai ezt nem tudhatták, s joggal hihették, hogy nukleáris háború van kialakulóban!