Magyarország kincsei

Nem kell azonnal külföldre rohannunk, hogy különlegességeket láthassunk. Talán már elcsépeltnek tűnik, de Magyarországon is előfordul nem egy (számszerint 6+2) látnivaló, mely világörökségünk része.

Csodálatos Budapest
Budapesten mindjárt kettő kulturális világörökséget találhatunk, a Budai Várnegyedet és az Andrássy utat, valamint annak történelmi környezetét, a Hősök terével együtt. A városrészt 2002-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé.

Az út története névadójához, gróf Andrássy Gyula miniszterelnökhöz fűződik, aki akkor állt elő az új sugárút tervével, mikor Terézváros túlzsúfolttá vált, és a régi főút már nem volt elegendő a forgalom lebonyolítására.

Az út és a környező házak felépítésének útjába több akadály is állt, de 1872-ben megkezdődhetett a sugárút megépítése. A környező telkeket többnyire főurak vásárolták fel, így a házak is dinamikusabban épülhettek, igaz némiképp lasabban, mint az út, melyet 1876-ban adtak át, míg az utolsó telket csak 1885-ben építették be. Mivel a milenium közeledtével újabb közlekedési problémák vetődtek fel, így mindössze két év alatt megépítették az Andrássy út alatt húzódó földalatti vasutat, mely szintén hozzátartozik világörökségünkhöz.

Világörökség része - Hollókő
Hollókő nemcsak hazánk, de Közép-Európa legjobban fennmaradt kis faluja, mely egységes palóc építészeti stílust tükröz, 1987-ben került fel a világörökség listára. Az 58 épületből álló falurezervátum hűen tükrözi a 17. századi építészetet.

A falu templomáról már 1343-ból is találhatunk írásos emléket, ami arra utal, hogy ebben a korban már lakott volt. Maga a templom török támadások következtében elpusztult, de a 19. században újra felépítették.

Nemcsak az épületek tekinthetők meg eredeti állapotot tükröző formájukban, de a palóc népviseletet is megcsodálhatjuk a lakosokon, mely mindössze az 1930-as években nyerte el végső formáját. A tatárjárás után a falu melletti hegyen épült vár a török uralom alatt felváltva volt magyar és török kézen, ám mikor a törökök kivonultak a vár védelmi funkciója megszűnt, így lebontásra ítélték, de végül a teljes megsemmisítésre nem került sor, így továbbra is megcsodálhatjuk Nógrád megye legépebb végvárát.

Pannonhalmi apátság
A hazánkkal egyidős Pannonhalmi Bencés Főapátság méltán érdemelte ki alapításának ezredik évfordulóján, hogy felkerüljön a világörökségeink listájára. 996-ban érkeztek cseh és német területekről a Szent Benedek követői, akik monostort alapítottak, melyet nem sokkal később Szent István látott el birtokokkal és különböző kiváltságokkal.

A történelem folyamán kisebb-nagyobb megszakításokkal működő apátság a mai napig fennáll, valamint egy gimnáziumot és kollégiumot is működtet, mely hazánk egyik legjobbja. Az épületek már önmagukban is elég jelentősek, gyönyörűen ötvözik a különböző stílusokat, ezért már önmagában is megérik a látogatást.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a több mint 300.000 könyvvel büszkélkedő könyvtárral (mely egyben a legnagyobb bencés gyűjtemény), a tudományos és művészeti gyűjteményekről, valamint a monostor arborétumáról, amely közel 400 különböző fajta növénynek ad otthont.

Pécs városa alatt sírkamrák
Pécs belvárosa alatt húzódó ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek fel a listára, mivel az épületegyüttes építészetében és falfestészetében is rendkívüli módon szemlélteti az északi és nyugati római provinciák ókeresztény halotti kultuszhoz tartozó építészetét és művészetét.

Az első sírkamrát a 18. Század elején találták meg, erről viszont csak feljegyzések maradtak fent, majd a század végén találtak rá a Péter-Pál sírkamrára, ami az első azok között, ami a mai napig fennmaradt. Az elkövetkezendő, több mint 200 évben 16 sírkamrát és sírok százait találták meg, valamint bennük nyugalomra helyezett tárgyakat.

A Hortobágyi Nemzeti Park, és a tokaji történelmi borvidék is felkerült még a listára, akár csak az Aggteleki-karszt, amely Szlovákiával osztozik, és a Fertő kultúrtáj, amely Ausztriával közös örökségünk.