Magyarország évente több száz millió eurótól esik el, ami a kilométeróra-csalásokért kirótt bírságokból folyna be
Az autók kilométer-számlálójának manipulálása bevett gyakorlat a használt járművek piacán, ami mind a megtévesztett vásárlóknak, mind az adott államnak vagy önkormányzatnak komoly anyagi veszteséget okoz. Az autóipari adatszolgáltató cég 22 európai országban és az Egyesült Államokban végzett kutatása azt vizsgálta, hogyan kezelik a helyi önkormányzatok és hatóságok a kilométerórákkal kapcsolatos csalásokat, és milyen jogszabályok életbeléptetésével igyekeznek visszaszorítani ezt a gyakorlatot.
A különböző országok eltérő módon kezelik a kilométer-számláló visszapörgetésével elkövetett csalásokat: van olyan ország, ahol nincs erre vonatkozó hatályos jogszabály, míg máshol, például Franciaországban, akár 300 000 eurós pénzbírsággal is sújthatják a hamisítókat. Horvátországban ezzel szemben akár 8 év börtön is járhat azoknak, akiket ilyen kihágással tetten érnek.
Bár Magyarországon a kilométeróra-csalások bűncselekménynek számítanak, továbbra is előfordulnak csalások
Ami a kilométeróra-hamisítással kapcsolatos jogi szabályozást illeti Magyarországon, a csalók akár egy évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. A bíróság végső döntése azonban sok tényezőtől függhet, és a csalók legtöbbször elkerülik a súlyos büntetést. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem más országokban is.
A szomszédos Szlovákiában a helyi hatóságok 5000 és 50 000 euró közötti bírságot szabhatnak ki mindenkire, aki kilométeróra-csalással üzletel. Ezen túlmenően a jogsértők akár két évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.
A horvát jog nem említi ténylegesen a kilométer-számláló manipulálását, de a gyakorlatban csalásnak tekinti. Az elkövető hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
A jogszabályok azonban nem akadályozzák meg a csalókat a bűncselekmények elkövetésében: a kilométerórák visszapörgetése Magyarországon az autók 6,1%-át, Szlovákiában 4,5%-át, Horvátországban pedig 3,5%-át érinti, ami arra utal, hogy a jelenlegi szabályozás nem veszi el a jogsértők kedvét a futásteljesítmény-csalástól.
A szakértők szerint, ha feltételezzük, hogy a hatóságok minden kilométeróra-visszatekerésért 3000 eurós bírságot szabnak ki, és az érintett gépjárművek tulajdonosai elleni vádemelések sikerrel járnának, Magyarország akár évi 151 millió eurót is beszedhetne.
„Egy sikeres precedens után ráadásul nagy valószínűséggel csökkenne is a csalási arány, ami életbevágó volna a használtautó-piac szempontjából. Minden országban szükséges volna példát statuálni a használtautó-piaci átláthatóságot érintő kérdésekben” – állítja Matas Buzelis autóipari szakértő.
Azt is meg kell említenünk, hogy azok, akik manipulált futásteljesítményű autót vásárolnak, általában a tényleges árnál legalább 20%-kal többet fizetnek a járműért. A kutatás szerint a Magyarországon rászedett vásárlók anyagi vesztesége meghaladhatja a 129,4 millió eurót.
Szükséges volna a kilométeróra-csalás egységes törvényi szabályozása
A legtöbb vizsgált ország bírságot, sőt börtönbüntetést is alkalmaz kilométeróra-csalásért, de sok helyen nem veszik igazán komolyan ezt a bűncselekményt. Lengyelországban a csalók akár 5 évig, Csehországban, Litvániában és Franciaországban 2, Spanyolországban 3,5, Olaszországban 3 és Németországban 1 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak.
Ezek azonban csak a maximálisan kiszabható büntetések, amelyeket többnyire nem alkalmaznak – jóval gyakoribb a pénzbírság. A szigorúbb jogszabályokkal nem jár feltétlenül együtt a kevesebb csalási eset, hiszen a futásteljesítmény-csalás regionális probléma is: Kelet-Európában gyakoribb, mint Nyugaton, az alacsonyabb jövedelmek és az importált autók nagy száma miatt.
Lettországban például a futásteljesítmény meghamisításáért – növeléséért vagy csökkentéséért – kiszabható bírság mindössze 100 euró magánszemélyek és 1000 euró jogi személyek esetében. Sajnálatos módon a kontinens bajnoka Lettország – a carVertical portálon ellenőrzött autók 12,9%-ának manipulált a futásteljesítménye, és úgy tűnik, hogy 2020 óta egyetlen személy ellen sem indult eljárás.
„Nincs egységes törvényi szabályozás a kilométeróra-csalásra. Hosszú távú megoldást jelentene, ha csalás esetén minden EU-tagállam valamennyi polgárára egyforma jogszabály vonatkozna. Jelenleg egyes országok nem veszik olyan komolyan a problémát, mint mások, és a globális szervezetek ezzel a paradoxonnal kénytelenek szembesülni” – mondta Buzelis.
A kilométeróra-csalást nem könnyű nyomon követni és megállítani
Míg a futásteljesítmény-hamisítás technikailag sok országban illegális, az ilyen esetek bizonyítása problémás lehet. A határokon átívelő tranzakciók olyan környezetet hoznak létre, amelyben információs aszimmetria van az autóvásárlók és -eladók között, lehetőséget teremtve arra, hogy egy autót az egyik országban bejegyezzenek, majd egy másik országban hamis futásteljesítménnyel eladjanak.
Magyarországon például 630 eurós (kb. 238 ezer forintos) pénzbírsággal sújtották azt a szabálysértőt, aki 500 ezer kilométerrel hamisította meg egy jármű futásteljesítményét – ez az összeg össze sem mérhető a félmillió futott kilométerrel meghamisított autó vásárlásakor elszenvedett anyagi veszteséggel. Csehország 2018-ban megszigorította az erre vonatkozó törvényi szabályozást, de ténylegesen egyetlen csalót sem ítélt el.
Mivel az országos törvények gyakran nem védik az állampolgárok jogait, a vásárlóknak minden esetben érdemes ellenőrizniük a jármű történetét, mielőtt használt autót vesznek. Ellenkező esetben a kilométercsalások több ezer áldozatának egyikévé válhatnak Európa-szerte.
Lead fotó: Pexels /Pixabay/
Oldalak
