Kétezer éves zsinagógát fedeztek fel: átírhatja a hajdani zsidó vallásról alkotott képünket

A kutatók szerint a friss felfedezés átírja a korabeli vallási életről kialakított képet.

Tévképzetbe ringatták magukat a régészek?

Egy kétezer éves zsinagóga romjait találták meg az észak-izraeli Migdálban, a Genezáreti-tó partjánál – adta hírül az MTI a The Times of Israelre hivatkozva. Ez a második hasonló korú zsinagóga a településen, amelyet Iosephus Flavius zsidó hadvezér és történetíró főhadiszállásként használt a rómaiak elleni lázadás idején, időszámítás szerint 66-70-ben.

A zsinagógák építésekor még állt a jeruzsálemi szentély, a kutatók pedig úgy vélik, hogy a felfedezés átírja a korabeli vallási életről kialakított képet. A régészek eddig azt feltételezték, hogy amíg a templom állt, nem volt komoly igény zsinagógákra. „Az istentisztelet központi szerepét Jeruzsálem töltötte be, ezért eddig úgy magyarázták, hogy a településeken nem volt szükség sok zsinagógára” – mondta Adi Erlich, a Haifai Egyetem kutatója. „A második zsinagóga feltárása a korabeli galileai zsidók társadalmi és vallási életéről árulkodik, és jelzi, hogy szükségük volt egy különleges terem kialakítására a Tóra-tanulmányozás és -olvasás, valamint a társasági összejövetelek számára” – tette hozzá Dina Avsalom Goreni, a Haifai Egyetem munkatársa.

Az épület maradványainál cserép gyertyatartókat, öntőformában készült üvegtálakat, pénzérméket és a rituális tisztálkodást szolgáló kőedényeket is találtak.

A szakemberek szerint a leletek migdáli zsidók Jeruzsálemmel és a szentéllyel ápolt kapcsolatáról tanúskodnak.

Fotó: 123rf

Lapozz, cikkünk nem ért véget!