Izland, a gejzírek, vízesések és vulkánok csodás szigete
Izland egyedülálló, semmihez sem hasonlítható természeti látvánnyal várja az ide érkezőket: a földrengések, vulkánok és gleccserek formálta szigetet fenséges hegyek, lélegzetelállító vízesések, kristálytiszta források és végtelen jégmezők borítják.
Gejzírek és vízesések
Az izlandi táj egyik legmeghatározóbb elemei a vízesések és a gejzírek. Az Arany Vízesésként is emlegetett Gullfoss 32 méter magasból zuhan alá, s mindezt két szakaszban: a Hvítá folyó először 11, majd 21 méter zuhanással érkezik a völgybe.
A közelben álló Laugarfjall hegyének lejtőin található minden gejzír névadója, a híres Geysir és a szintén turistalátványosságnak számító Strokkur is. Bár a Geysir az utóbbi években már nem aktív, de korábbi szerencsés látogatói egy 70 méter magasra felszökő vízforrást vehettek szemügyre. A Strokkur működését viszont egész biztosan megtekinthetjük, hiszen ez a gejzír körülbelül öt percenként lövelli 20-25 méter magasba vizét.
A déli parton továbbhaladva megcsodálhatjuk a 62 méter magas Skógafoss vízesést, aminek akár egészen a tetejéig is felsétálhatunk egy lépcsősoron át. Innen a sziget másik nevezetes vízesése sincs már messze: a Seljalandfossnál járva a turisták a lezuhanó vízfüggöny mögé besétálva is nézelődhetnek.
A patkó formában vizet szóró Godafoss vízesés jelentése (az Istenek Vízesése) arra utal, hogy a legenda szerint a keresztény hittérítők befolyásának behódoló egykori vezér a pogány isteneket ábrázoló szobrokat ebbe a zuhatagba hajította. A szigeten járva a 100 méter széles, 44 méter mélyre aláhulló Dettifoss vízesés, Európa legnagyobb hozamú zuhatagának megtekintése sem hagyható ki.
A vulkánok szigete
A vulkánokkal borított sziget 140 tűzhányója közül nagyjából 26 jelenleg is aktív, és az utóbbi néhány évszázad vulkánkitöréseinek nagyjából a harmada a szigeten történt. A sziget legaktívabb tűzhányóját, a Heklát nem véletlenül nevezték a középkorban a Pokol Kapujának, hiszen számos, rendkívül pusztító kitörésért felelős.
A szokatlanul erős vulkáni aktivitásnak köszönhetően Izland néhány területe olyan, mint egy holdbéli táj: kráterek és holt kürtők szabdalják, lávafolyamok borítják felületét. A sziget rendkívüli geológiai adottságának jellegzetes példája a Hekla kitörésének sebeit viselő, álombeli színeket és formákat idéző Pjórsardalur-völgye, a Landmannalaugar többféle élénk színben pompázó riolit vulkáni hegyeivel vagy a Reykjanes-félsziget geotermikus vidéke, ahol a vulkáni utóműködésnek köszönhetően számos hő- és kénforrás található, amelyek közül a leghíresebb a Kék Lagúna 40 fokos vizű, élénkkék színű gyógyfürdője.
A főváros és néhány érdekesebb település
Bár Izlandot általában természeti szépségéért keresik fel a turisták, de Reykjavík, a főváros és néhány apró falu is megérdemel egy látogatást. Reykjavíkban, a világ legészakibb fővárosában járva elsősorban a Parlamentet, a Városházát, a Laugarvegurinnt (a város 1885-ben épült történelmi bevásárlóutcáját) és a dombtetőre felhúzott Hallgrímskirkja templomát érdemes felkeresni.
A fővárostól távolabbi barangolásaink során ne mulasszuk el az apró, félig a föld alá épített, s fűvel benőtt tetejű házakból álló Skógar és Nupsstadur falvak vagy a színes épületei által feledhetetlenné váló Stykkishólmur megtekintését.
Oldalak
