Új királynője lehet Nagy-Britanniának

II. Erzsébet királynő úgy döntött, hogy még születése előtt „emancipálja” a kis trónörököst, hiszen ha kislány lesz az új jövevény, akkor is biztosítva lesz affelől, hogy megillesse őt a királyi fenség megszólítás és a hercegnői rang. Ezzel azonban visszavonta néhai nagyapja dekrétumát.

A királynő nagyon előrelátó volt, hiszen még a baba születése előtt intézkedett, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt a kicsi. Ezen lépésével azonban visszavonta néhai nagyapja, V. György király 1917-ben létrejött dekrétumát, miszerint kizárta a mindenkori trónörökös leányleszármazottjait a királyi fenség megszólítás és a hercegi rang kiváltságából.

Ennek értelmében így csak fiúgyermekek élvezhették ennek mentességét, mely lehetett az uralkodó gyermeke, uralkodó fiának gyermekei, férfi trónörökös – vagyis a walesi herceg – elsőszülött fiának elsőszülött fia. Azonban most a leánygyermekek is mentesültek a rendelet alól, hála II. Erzsébetnek.

A királynő döntésének hátterében az egyenjogúság áll, mely a modernizációs folyamatok egyik lépcsőfokát jelzik a brit királyi családban. Tehát a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció elhatározta, hogy szakít három évszázad után e rendelettel, így mentesíti a brit trónutódlási törvényeket a vallási diszkriminációtól és a nemek közti megkülönböztetéstől. A kezdeményezést már 15 másik nemzetközösségi tagország is elismerte, azonban még jóvá kell hagyni az érintett államok parlamentjeinek is.

Ennek köszönhetően a hercegi pár első gyermeke nemtől függetlenül megkapja édesapjától a koronát. Ha lány lesz, ő lesz a következő trónörökös függetlenül attól, hogy testvére fiú lesz-e vagy lány, mivel senki sem kerülhet elé a trónutódlásban. E reform történelmi jelentőségű, hiszen így annak sem lesz akadálya a trónra lépésnek, ha esetleg az uralkodó katolikus párt választ magának. Erről a törvényről (Act of Settlement) még 1701-ben gondoskodott III. (Orániai) Vilmos király.

Fotó: people.com