20 év egyedüllét után rátalált a szerelem a népszerű magyar műsorvezetőre: új párja kifejezetten kerüli a nyilvánosságot
Újságíró, televíziós műsorvezető, inspirátor – utóbbival saját magát definiálja. D. Tóth Kriszta Szily Nórával beszélgetett gyászról, újrakezdésről, és talán legfontosabbként a reményről.
Sorsismétlő mondatok
Az Elviszlek magammal című műsor 100. epizódjában fordított felállásban Nóra kérdezte Krisztát. Most lehetőség nyílt a viszont-interjúra, a hagyományos műsorstruktúrában: Kriszta vezetett és kérdezett, Nóra pedig örömmel válaszolt, bár 30 éve maga is leginkább a riporteri oldalon áll. Egészen gyerekorrától, de aztán az egyetem óta meg pláne biztos volt benne, hogy kommunikációval szeretne foglalkozni. A szabadság 18 éves korában tört rá, amikor az otthoni testvérfelvigyázós évek véget értek az egyetemre kerüléssel. Nóra gyerekkorát a „Kósa Olga lánya” bűvköre határozta meg, édesanyja ikon volt Szombathelyen, mindenki ismerte az illatszerbolt tulajdonosát a kisvárosban. „Anya a város lelke volt, egyfajta csillag, aki 70 évesen is felvette a párducmintás kabátot kalappal, akárhova ment, varázslatos nő volt.” Kriszta behozza ennek a csodás örökségnek a nehézségét is, amikor felidézi az ezzel kapcsolatban gyakran elhangzó mondatot: „Te sosem leszel olyan szép, mint az édesanyád”. Ez beivódik a kislány gondolatvilágába, Nóra ehhez hozzátesz egy másik sorsismétlő mondatot: „Az ilyen típusú nőknek, mint mi vagyunk Nórikám, mindig gondja lesz a férfiakkal”. Ezzel, valamint két válással a háta mögött Nóra nőiségéhez nehéz batyut kapott útravalóul: óriási erőfeszítések árán próbált szembemenni valameddig. Azonban a női sors megismétlődött, amikor Nóra első válásakor ugyanannyi idős volt kisfia. Anyja ugyanabban az életszakaszában saját válásai után Verőcére vonult vissza, Nóra azonban 20 éve tudatosan elkezdett figyelni azért, hogy ne forogjon tovább az egyedülléttel és a visszavonulással terhelt sorskerék: „Én nem akarok egyedül, a lócán ülve várni az elmúlást”.