Sütő Enikő: „Boldogabb vagyok most, mint mikor mindenki irigyelt!”
Őszinte vallomás családról és karrierről.
A szőke lány a plakátról
A 80-as évek legsikeresebb manökenje, a Fabulon márka reklámarca, sikeres üzletasszony, kiváló jogász és boldogságkutató-műsorvezető. Sütő Enikő hamarosan 60 éves lesz, de nem frusztrálja az idő múlása. Nem csodálkozhatunk ezen: még mindig gyönyörű és - elmondása szerint - még sosem érezte magát annyira kiegyensúlyozottnak, mint az utóbbi években. Családról, szakmáról és az élet nagy kérdéseiről kérdeztük a születésnapost, ő pedig megható őszinteséggel summázta eddigi életútját.
.JPG "Naptárlányként - az évszám 1981")
- Miért jelentkezik egy sikeres modell Magyarország legnehezebb jogi egyetemére?
- A szocializmus gyermeke vagyok. A biztonságos szürkeségbe születtem, ezen belül is egy értelmiségi családba. Bár általában fordítva szokott lenni, az én családomban a szüleim voltak a megengedők, a nagymamám pedig a szigorú, akinek bár régen nagyon hálás voltam, ma már kicsit másképp értékelem az igyekezetét. Ez a perfekcionista szemléletmód indított el azon az úton, hogy megpróbáljam az ELTE jogi karát, amit aztán majdnem summa cum laude el is végeztem. Akkor nagyon bántott, hogy nem sikerült tökéletesen teljesíteni.
- Jó képességű kislány voltál?
- Nem voltak rossz adottságaim. Eminens és kötelességtudó gyerek voltam, rengeteg különórára jártam, nagyon sokat sportoltam. Kislányként elég helyes voltam, de a kamaszkorom előtti években eléggé megcsúnyultam. A sportórák miatt a legkényelmesebb hajviselet a rövid frizura volt, ezért egy centisre vágatták le a hajam a szüleim. Borzasztóan utáltam. Ahogy a kötöttségeket is, amikkel az iskola után foglalkoznom kellett. De sokat segített, hogy tudtam, a családom a javamat akarja. Egy nagyon szerető, támogató, biztonságos közegben nevelkedhettem. Az apám imádta az anyámat, és ő így viszont. Szerintem egy férfi akkor tud mindent megtenni a családjáért, ha ez megvan. Egy gyereknek rengeteget ad, ha azt látja, hogy a szülei szeretik egymást. Nekem hatalmas ajándék ez az élettől. Bár nem voltunk tehetősek, ez az őszinte szeretet kárpótolt minden anyagi javat.
- A szüleidről nagyon szépen beszélsz, de a nagymamád szerepe elég ellentmondásosan alakul a történetedben.
- Hatalmas generációs szakadék volt közöttünk. Megélt két világháborút és egy forradalmat. Eképpen forradalmasította a saját magánéletét is. Elég heves életet élt. Meggyőződése volt, hogy tudja, mi lesz nekem a jó. Pedig én már egészen kicsi koromban tudtam, hogy mi az az elv, ami vezérel. Ha fel kellett volna írnom egy papírra, hogy milyen életet szeretnék, akkor ezt az egy mondatot véstem volna fel rá: „Csak unalmas ne legyen!”. Aztán persze jönnek az elvárások, amiket beléd ültetnek. Azt szerették volna a szüleim, hogy orvos vagy ügyvéd legyek, és én inkább a jogi pályát választottam.
Lapozz, még nincs vége!
Fotó: Sütő Enikő, Femcafe.hu / Kunos Attila
Oldalak
Hasonló cikkek
