Simone de Beauvoir - Egy inspiráló írónő, akinek gondolataiért nők milliói hálásak
„Nők, mindent neki köszönhettek!” – a francia újságok túlzás nélkül írhatták ezt a szalagcímet 35 évvel ezelőtt, Simone de Beauvoir halálakor. A feminista író és gondolkodó párjával, Jean-Paul Sartre egzisztencialista filozófussal korának ikonikus alakjaivá váltak és eszméik mind a mai napig meghatározzák azt, hogyan a társadalom a női szerepekről vélekedik.
Korszakalkotó gondolatok egy nőtől, nőkről, mindenkinek
A modren feminizmus egyik legnagyobb európai alakja egyértelműen Simone de Beauvoir volt, akinek gondolatai jelentős változást indítottak el abban, milyen társadalmi megbecsülést kaphassanak a nők a jövőben. A nagyhatású író és gondolkodó szigorú, katolikus családban nevelkedett, később kolostorba küldték őt tanulni, így értékrendjét sokáig a vallási dogmák határozták meg. Sokáig apácának készült, de sokat olvasott és nagyon nyitott személyiség volt, ezért vallási meggyőződése felnőtt korára válságba került. Olyannyira elvesztette a hitét, hogy elfordult az egyháztól és vállaltan ateista lett. Írni kezdett, kezdeti műveiben pedig rendre megjelent a konformizmussal szembeni ellenkezés vágya. Első saját művében, az Egy jó házból való úrilány emlékei című kötetben vallotta meg először, hogyan ábrándult ki az egyház tanításaiból annak ellenére, hogy születésétől kezdve ilyen közegben cseperedett.
Az apácazárda helyett így egyetemre ment: tanulmányait a École normale supérieure-ön kezdte, ahol kezdetben matematikát és irodalmat tanult. Már édesapja is megjegyezte fiatal korában, hogy "gyakorlatias, férfias észjárása van", ezért nem okozott meglepetést, hogy nemcsak a művészetekben, hanem az elméleti tudományokban is jeleskedik. 1926-ban filozófiát kezdett hallgatni a Sorbonne-on, ekkor ismerkedett meg Jean-Paul Sartre-tal, későbbi élettársával, aki után az évfolyam második legjobb hallgatója volt. Mindketten lázadók voltak, hiszen míg Beauvoirt a katolicizmus bigottsága, addig Sartre a mostohaapja iránti gyűlölete fűtötte fel ellenkezéssel.
Az írás lett a legfőbb tevékenysége: 1949-ben jelent meg világhírű könyve, a feminizmus alapműve, A második nem, amely a világsikert is meghozta számára. Nem elégedett meg azonban a szakmai sikerekkel, mert folyamatos kíváncsiság gyötörte, ismerni akarta a világot, amiben élt, s javítani is akart rajta. Bejárta egész Európát, Észak-, Közép- és Dél-Amerikát, a Közel- és Távol-Keletet, a Szovjetuniót és Kínát is. Az utazási élményeit útinaplójában és riportkönyveiben rögzítette. Sartre-ral együtt tiltakozott a vietnámi és algériai háborúk ellen, aktív békeharcosok voltak, miközben folyamatosan megosztották a nyilvánosságot szabados magánéletükkel.
További részletek a galériában!
Az énekesnő és a dzsesszgitáros csak keveseket engedett közel a magánéletükhöz, egy könyvben mesélt először arról Katona Klári, hogy egy kislányt fogadtak örökbe annak idején, mivel saját gyermekük nem született.