Musicalek a vásznon
Annyi évtized kihagyás után a musicalek reneszánszukat élik a moziban.
Ha a filmkészítők be akarták csábítani a nézőket a moziba, akkor a hatvanas években gyakran az egyik biztos ponthoz, a musicalhez nyúltak. A siker szinte garantált volt, főleg ha egy nagy sztárt is leszerződtettek a produkcióhoz.
Az 1964-es My Fair Lady a mai napig óriási közönségkedvenc, újra-és újra képesek vagyunk végignézni, ahogy a bájos Audrey Hepburn által alakított Eliza egy faragatlan, koszos virágáruslányból művelt úri kisasszonnyá válik. Mindeközben pedig fülbemászó dalokkal szórakoztatja a nézőt. Egy évvel később készült el a Muzsika hangjai, egy másik híres színésznővel, Julie Andrews-zal. Itt a megható történethez és a klasszikus dalokhoz még a gyönyörű alpesi táj is hozzájárult, mint a siker forrása. Julie Andrews-t a gyerekek kedvencében, a Mary Poppinsban is hallhattuk énekelni, illetve ebben az évtizedben készült el a Rómeó és Júlia történetet feldolgozó West Side Story is.
A hetvenes évek a hippik korszaka volt
A hetvenes években jelentkezett egy stílusváltás musical téren: a táncos lábú John Travolta uralta a vásznat a Grease-zel, illetve mindenkit levettek a lábukról a Hair hippijei. Ha van olyan musical, ami az évek során kultikussá vált, szinte az összes dalával együtt, akkor az a vietnámi háború idején játszódó Hair. Nevetünk és sírunk rajta, és együtt énekeljük a szereplőkkel az ismert zeneszámokat.
A 80-as, 90-es években Hollywood mintha kissé elfordult volna a musicalektől. Persze akadtak azért kivételek, mint mondjuk a Madonna féle Evita, de nem volt jellemző a zenés filmek különösebb dominanciája.
A 2000-es években pedig mintha egy varázsütésre minden megváltozott volna. Talán a Moulin Rouge volt az úttörő, hiszen a sokak által kimondottan giccsesnek tartott film végeredményben nagy siker lett: mind a közönség, mind a kritikusok körében. Kis túlzással élve, ezt követően a musicaleknek egyfajta sorozatgyártása indult meg.
2002-ben bombaként robbant a Chicago, ahol Renee Zellweger és Catherine-Zeta Jones egymással versengve gyilkoltak és énekeltek.
2004-ben a sármos Gerard Buttler egy új oldalát ismerhettük meg, mikor dalra fakadt az Operaház fantomjának címszerepében. Egy évvel később Uma Thurman is tett egy gyengébb kísérletet a musicalek világába, a Producerek c. filmmel, majd 2005-ben Jennifer Hudson leénekelte Beyonce-t a Dreamgirls-ben, amiért Oscar-díjjal is jutalmazták.
A sikerek csúcsát a Mamma mia jelentette
Még John Travolta is visszatért az énekléshez a Hajlakkban, ahol sokak meglepetésére egy kövér háziasszonyt alakított. A készítők a nőt alakító Travolta mellett több kreatív ötletet is bevetettek, hogy a musicaleket népszerűvé tegyék. Az Across the Universe-ben például a legnépszerűbb Beatles dalokhoz nyúltak, hogy becsábítsák a nézőket a moziba, a Sweeney Todd-ban pedig egészen rendhagyó látványvilággal találkozhattunk. Johnny Depp a démoni borbély, aki Helena Bonham Carter segítségével bizarr módon az áldozataiból süt pitét…
A Mamma Mia tette fel az i-re a pontot, már ami a musicalek sikerességét illeti. Ezt nagyrészt a közkedvelt ABBA daloknak köszönhette, de nyilván szerepet játszott a világsztárokból álló színészgárda is.
Azóta sem a Cher és Christina Aguilera főszereplésével leforgatott Dívák, sem pedig a 2009-es, Nicole Kidmantől Fergie-ig mindenkit felvonultató Kilenc nem aratott zajos sikereket.
Viszont jelenleg is több musicalt forgatnak, és ha türelmesen várunk, olyan színészeket hallhatunk majd énekelni, mint Alec Baldwin, Catherine-Zeta Jones, vagy Tom Cruise.