„Pótolhatatlan veszteséget jelentett a halála” – Gálvölgyi János kezei közt hunyt el a csupán 58 éves, leukémiás Márkus László
„Szinte a kezeim között halt meg”
Ahogyan a Blikk is írja, Márkus volt Gálvölgyi gyerekkori példaképe: János olyan szeretett volna lenni, mint ő, egyszerűen rajongott érte, mind a tehetségéért, mind pedig a stílusáért és az egyéniségéért. „A sors drámai játéka volt, hogy szinte a kezeim között halt meg Márkus László. Hosszú-hosszú időbe telt, mire ezt úgy-ahogy feldolgoztam. Amikor egy szilveszteri műsor próbáján, december 30-án az öltözőben rosszul lett és összeesett, miközben én kétségbeesve ugrottam hozzá… Akkor valami meghalt a magyar színjátszásban is. Pótolhatatlan veszteséget jelentett a halála” – emlékezett vissza Gálvölgyi, aki szerint ő volt az abszolút színész, akinek senki sem léphetett a helyébe. Márkusról pályatársa tudta, hogy beteg, azonban hullámzó állapota miatt sokszor úgy gondolta, már teljesen meggyógyult: „Soha nem beszélt arról, hogy érzi magát. Egyszerűen nem vett tudomást a betegségéről. Hihetetlen élni akarás dolgozott benne, mégis azt mondom, talán jobb is neki, hogy ezt a kort, amiben élünk nem élhette meg” – fejtette ki a véleményét Gálvölgyi, aki szerint László ebben a felszínes világban már nem találná a helyét.
Márkus László Kossuth- és háromszoros Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész maradandó alakításokkal írta be magát a történelembe. Tehetsége vitathatatlan volt, ám magánéletének némely szegmense már jóval kevésbé volt egyértelmű…