Csupán 38 évet élt: világjárvány ragadta el a magyar írónőt, egy nappal később a kisfia is elhunyt

Kaffka Margit író, költő, a Nyugat első nemzedékének egyik legjellegzetesebb képviselője volt, ám egy szörnyű betegség miatt idejekorán távozott az élők sorából.

A magyar irodalom jelentős női képviselője volt

Kaffka Margit 1880. június 10-én látta meg a napvilágot Nagykárolyban: miután édesapja korán meghalt, édesanyja a szatmári irgalmas nővérek zárdájába küldte lányát tanulni, ahol tanítónői oklevelet szerzett. Ezt követően egy évig a miskolci irgalmas nővérek zárdájában tanított, s már akkoriban fontos szerepet töltött be az életében az írás – a századforduló költészete, főként Kiss József, Heltai Jenő, Makai Emil művei hatottak rá a leginkább. Ady Endre később a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte, ami nem meglepő, hiszen a magyar irodalom egyik legjelentősebb női írójaként és a Nyugat nemzedékének meghatározó tagjaként vonult be a történelembe, alkotásai pedig mind a mai napig fontos részét képezik a kultúrának. Ám csak kevés idő adatott meg neki arra, hogy szenvedélyének, az írásnak hódoljon: tragikusan fiatal volt, amikor elragadta a halál…

Kaffka Margit a polgári leányiskolában végzett munkájával párhuzamosan kezdett publikálni – első verseskötete 1903-ban jelent meg Versek címmel, s ekkoriban már prózai műveket, novellákat is írt – , valamint ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. 1905-ben feleségül ment Frőlich Brúnó erdőmérnökhöz, akitől egy évvel később megszületett László nevű fia – két évvel később a család Budapestre költözött, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Facebook