Kétszer is farkasszemet nézett a rákkal: megbékélt a halál gondolatával, és már a végrendeletét is megírta Forgács Gábor
A jeles magyar színész-humorista áldja a szerencséjét, ugyanis nagyszerű életet tudhat maga mögött - árulta el az ATV műsorában.
"Először kicsit hadakoztak ellene"
Nemrég Forgács Gábor, a jeles színész-humorista volt Rónai Egon Húzós podcast című műsorának vendége az ATV-nak. A szinkronhangként is legendássá vált Forgács a beszélgetés során köntörfalazás nélkül jelentette ki: már a végrendeletét is megírta, sőt arról is rendelkezett, hogy milyen búcsúztatást szeretne. "Arról már végrendelkeztem, hogy én szórást kérek. Nekem ne mászkáljanak ki a temetőbe, hogy így néz ki most Forgács Gábor sírja, ettől ódzkodom" - fogalmazott a 75 éves művész, majd hozzáfűzte: szerettei eleinte furcsállották a döntését: "Először kicsit hadakoztak ellene, de aztán tudomásul vették, már le is van adva közjegyzőnél. Nem volt bajom ezzel, boldogan aláírtam, tudomásul vettük."
Az összetéveszthetetlen orgánumú színművész azt mondja, kénytelen beletörődni, hogy sokkal rosszabb az egészségi állapota, mint ifjúkorában. Ugyanakkor a nehézségek dacára is igyekszik pozitívan gondolkodni. "A test öregszik, az agy is öregszik, mert felejtesz. Nem azt felejted el, mi volt tíz évvel ezelőtt, hanem azt, hogy mi volt két perce, miért jöttél ki a konyhába, miért jöttél ki a spájzba. Vannak bennem ilyen boldogságpirulák. Állok a villamoson, nézek ki az ablakon és akkor elönt a boldogság, hogy de jó, egészséges a gyerekem, az unokáim, a párom, mindenki. Igaz, nekem van egy <<apró>> problémám, rákos vagyok, nagy dolog... De kellek, hívnak, dolgozom" - mondta Forgács Gábor, majd hozzátette: "Az ember egyszer csak beteg lesz. Él, ameddig él, mert innen élve még senki nem szabadult, de előjönnek a különböző nyavalyák. Ha mázlista, mint én, akkor hetvenkét, hetvenhárom éves korában jön elő. Ha nem csinál belőle nagy ügyet, hanem természetesnek veszi, akkor sikerül megúsznia két darab öt per ötös apró sejtes gyors lefolyású rákot, legalábbis egy darabig."
"Jól vagyok, nincsenek fájdalmaim"
Rákbetegségeivel kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: "Nekem a kettőből az egyikbe már régen illett volna belehalnom, de jól vagyok, nincsenek fájdalmaim, kiváló gyógyszereket kapok, amik nem gyógyítanak meg, csak lelassítják a folyamatokat". Életét pedig így összegezte: "Én szerettem magamat, én szerettem azt az életet, amit éltem. Szerettem azt is, amikor irodagép-műszerész voltam, akkor is, amikor előadóművész voltam, amikor színész voltam és akkor is szerettem, amikor most főleg a szinkronból élek."
A hetvenes években ő volt az egyik legfoglalkoztatottabb hollywoodi férfiszínész, később mégis önként vonult vissza a mesterségétől.