#filternélkül - Budavári Fülöp: Nem a külsőmmel akarok érvényesülni!
Egy szekszárdi fiú, aki többre vágyott a romantikus borvidéknél és a fővárosban próbált szerencsét. Túlsúlyos kisfiúból lett rajongott modell, majd a magyar Instagram egyik nagy sztárjává vált. A sikere titkáról kérdeztük a 70 ezres rajongótáborral bíró influencert, Iam Fülöpöt.
#filternélkül - Interjúsorozat Magyarország legmenőbb influencereivel
Véleményvezérek, akiket százezrek követnek. Divatos ruhák, luxuskozemtikumok, drága éttermek és lélegzetelállító utazások - dolgok, amelyekről a legtöbben csak álmodozunk. Igazán jó influencernek lenni azonban nem olyan könnyű, mint amilyennek elsőre tűnik. Új sorozatunkban hazánk leghíresebb vloggereit, youtubereit és Instagram modelljeit kérdezzük arról, mi a valóság, amit a filterek elrejtenek.
Aki kérdez: Lakatos Melinda
A külső és ami mögötte van
A közösségi médiában szinte naponta tűnnek fel és tűnnek el az újabb és újabb arcok. Már hazánkban is több személyiséget felemelt az online tér, az egyik legújabb üdvöske egy sármos fiatal srác, a korábban modellként dolgozó Budavári Fülöp. A jóképű influencernek, aki Iam Fülöp néven robbant be a köztudatba már közel 72 ezer követője van az Instagramon, a közelmúltban pedig már nemcsak tökéletes fotóit, hanem videós tartalmait is nyomon követhetik a rajongói.
A szekszárdi születésű fiú szeretné, ha a világ nemcsak egy helyes pasit látna benne, hanem egy érdeklődő, nyitott fiatalt, akit érdekel a környezete, valamint azt is szívesen megmutatja magából, hogy milyen családi háttére van. A #filternélkül következő vendége őszintén mesélt nekünk mindezekről, valamint arról is, amit csak néhányan tudnak róla: túlsúlyos kissrác volt, bármilyen nehéz is ezt elképzelni a kockás hasát látva.
Egy vidéki ember életében meghatározó döntés, hogy marad-e a szülőhelyén vagy felköltözik a fővárosba. Nálad hogy esett utóbbira a döntés?
Szekszárdon nőttem fel, de 16 éves korom óta rendszeresen járok fel Budapestre. Mindenféle mondvacsinált indokkal kezdtem el egyre több időt itt tölteni. Ha teljesen őszinte akarok lenni, nem szerettem ott lakni. Aki nem él ott folyamatosan, annak talán romantikus lehet ez a hely, hiszen egy borvidék, gyönyörű természeti adottságokkal, de fiatalként nekem ez túl szűk keret volt. Senkit nem akarok megbántani ezzel, mert tényleg fantasztikus település, de egy ponton túl nekem unalmassá vált. Én szeretem a pezsgést, a nagyvárosok hangulatát. Érettségi előtt elkezdtem egy személyi edző tanfolyamot Budapesten, emiatt szinte minden hétvégét itt töltöttem. Mindenki tudta rólam, hogy nem fogok Szekszárdon maradni, így 19 évesen végleg felköltöztem.
Mit szóltak a szüleid?
Azt tudni kell, hogy ők még gyerekkoromban elváltak. Ennek ellenére sosem éreztem azt, hogy bármiből hiányt szenvednék. Annyi tűnt csak fel, hogy duplán kapok ajándékot. (nevet) Egyáltalán nem tűnt nekem ez tragikusnak akkor, mert ez volt a normális számomra. Néha, amikor elmegyek egy-egy barátomhoz, aki még otthon lakik a családjával és ott együtt vannak a szülők meg a testvérek, akkor rácsodálkozom, hogy ezt így is lehet. Igaz, két mostohatestvérem nekem is van... Nem gondolom, hogy ez akkora hiány lenne, ami örökre nyomot hagyott a lelkemben, mert a szüleimmel szerencsére jó a kapcsolatom, éppen ezért mindenben támogattak engem, így a költözésben is. Anyukám a legnagyobb bizalmasom, úgy is írtam be a telefonom névjegyzékébe, hogy Momager, ahogyan Kim Kardashian is szólítja az anyukáját. Igyekszem minél többet hazalátogatni, de mindennap beszélünk telefonon. Rengeteg mindent köszönhetek neki, ő egy igazi kozmopolita nő, aki mindig előre halad. Nagyon felnézek rá, inspirál, ahogyan él.
Az iskolatársaiddal hogyan jöttél ki? Mennyire szeretted a diákéveket?
Az általános iskolás évekből nem sok emlékem van, csak annyi rémlik, hogy egyszer sulit váltottam, mert a szüleim úgy látták, hogy gyenge az oktatás színvonala, így erősebb helyre kerültem. Nem voltam soha a periférián, voltak barátaim, az érettségi előtti évben pedig viszonylag népszerű lettem, amikor lefogytam és beindult a modellkedés.
Túlsúlyos kamasz voltál?
Rettenetesen néztem ki! (nevet) Pont most szeretnék erről csinálni egy videót, mert mindenki azt gondolja, hogy ennek a srácnak csak megszületni volt nehéz. Az arcvonások persze genetikai adottságok, de a testem mostani kinézetéért alaposan meg kellett dolgoznom. Ez egy folyamatos munka. Nem eszem cukrot és lisztet, nagyon kevés szénhidrátot fogyasztok, mindig igyekszem egészségesen táplálkozni. Csak akkor teszek kivételt, ha valamilyen különleges alkalom van. Múlt héten voltam Franciaországban, ott például egyértelmű volt, hogy fogok enni macaront és bagettet! Szerencsére anyukám mindig is reformkonyhát vezetett, de a nagymamámnál azért volt lehetőség bűnözni. A hagyományos magyar kajákat főzte, süteményeket sütött, nem a legalakbarátabb verzióban. Nagyi ki is jelentette, hogy a cukor az kell, hogy egy gyerek normálisan fejlődjön. De szerencsére nem emlékszem olyanra, hogy egy kanál kristálycukorral közelít felém. (nevet) A rendszeres edzés és a táplálkozásom megreformálása meghozta a kívánt hatást, elkezdett megváltozni a testem. Először nagyon imponált, amikor megdicsérték a kinézetemet, de ma már jobban szeretem, ha más tulajdonságaimra kapok pozitív visszacsatolást. Nagyon jól esik, ha valaki jóképűnek tart, de sokkal boldogabbá tesz, ha valamilyen belső értékemet emelik ki, hogy jó humorom van és értelmes vagyok.
Aki modellnek áll, annak viszont az elsődleges hódító ereje a külseje lesz. Hogy érezted magad ebben az új világban?
Érdekes ez, mert attól, hogy valaki bekerül egy modellügynökséghez, ugyanolyan problémásnak láthatja magát néha, mint ahogy mindenki más. Velem is előfordul, hogy reggel belenézek a tükörbe, és nem akarom elhinni, hogy nézhetek ki ennyire rosszul, máskor meg úgy érzem, hogy ma nagyon rendben vagyok... Nekem jó lehetőségnek tűnt ez a pálya, először modellként foglalkoztattak, majd az ügynökségen dolgoztam. Sokat utaztam, rengeteg új embert ismertem meg, nagyon tetszett a dolog. Úgy működik ez, hogy ha valaki nemzetközi karriert szeretne, annak Kínába kell kiutaznia, mert ott van a legtöbb munka. Ott gyártják a legtöbb ruhát, amiket helyben ott fotóznak be. Sok a munka, sok a fotózás, ezekből pedig jó portfóliót lehet felépíteni. Furcsa lehet, de először Kínában kell befutni, utána leszel érdekes Európában vagy Amerikában. Tervben volt, hogy én is szerencsét próbálok kint, de az akkori ügynököm azt javasolta, hogy csak a legjobb kínai ügynökségekkel szerződjek le, mert különben nem lesz kifizetődő a kiutaztatásom. Végül nem konfirmált az az ügynökség, ahova szerettem volna bekerülni, így aztán maradtam. Lehet, hogy nem is baj, hogy így alakult... Ez a szakma a külsőségekről szól, bennem pedig úgy érzem, annál több van.
Volt "B" terv, lehettél volna személyi edző. Miért nem hasznosítottad végül a végzettségedet?
Ennyi év edzés után rájöttem, hogy belőlem pont az hiányzik, amitől egy edző jó tud lenni. Nem tudok senkit motiválni, felbosszant, ha valaki nem saját meggyőződéséből csinál valamit. Nekem egyszerűen nem megy az a folyamat, hogy ott állok egy nyüglődő ember mellett, akiről nagyon jól tudom, hogy utálja ezt csinálni és legszívesebben abbahagyná. Én olyan típusú ember vagyok, aki ha ezt látja, akkor ráhagyja a másikra. Nem akarod? Akkor hagyd abba! Egy személyi edző nem lehet ilyen, neki akkor kell a legkeményebbnek lennie, amikor te a legpuhányabb vagy. Szerintem fontos, hogy felismerjük, ha valamihez nem értünk és ne akarjunk mindenáron olyan területen érvényesülni, amiben tehetségtelenek vagyunk. Egyébként én is mindig személyi edzővel dolgozom, mert rájöttem, hogy sokkal hatásosabb így a munka.
Ezután jött az ötlet, hogy akkor belefogj az influencer marketingbe?
Az egyetem alatt kezdtem el nagyobb hangsúlyt fektetni az Instagramomra, a TikTokra és mostanában már a YouTube-ot is elkezdtem használni. Azt gondolom, hogy maga a népszerűség az nem egy kontrollálható folyamat. Lehet, hogy neked megvannak terveid, amihez minden adott, van egy jól felépített imidzsed, igényes feeded, jó ötleteid, de a közönség dönt arról, hogy te érdekes leszel-e számukra vagy sem. Az elején bizonyos korlátok között lehet ezt manipulálni, de fenntartani nem. Azt sem tudod befolyásolni, hogy még népszerűbb legyél, és azt sem, hogy kevésbé. Nem biztos, hogy jó dolog, ha valakit egyik napról a másikra több százezrek követnek, mert szerintem mint mindenben, itt is a fokozatosság az ideális. Ha robbanásszerűen kezdenek el kedvelni téged, egyre többen, az biztosan nem lesz jó hatással a személyiségedre. Bennem nem volt olyan fajta tudatosság, hogy üzleti stratégiát építsek erre, mert nem volt hozzá kapacitásom. Kelet-Európában ezek a jól megcsinált történetek, megkonstruált személyiségek szerintem nem is igazán jellemzőek, talán Amerikában épült ki erre egy iparág, hogy sztárokat csinálnak.
Ha valaki megnézi a fotóidat, akkor azon kívül, hogy egy helyes srácot lát, azzal szembesül, hogy folyamatosan utazol, menő helyeken vagy, prémium dolgokat fogyasztasz. A célod ugyanakkor az, hogy a közönséged jobban megismerjen, lássák az embert a filterek mögött. Nem félsz attól, hogy teljesen mást sugallnak a képek, mint amilyen valójában vagy?
Azt gondolom, hogy én egy igényes srác vagyok, de egyáltalán nem tartom magamat gazdagnak vagy beképzeltnek. Nagyon figyelek arra, hogy az Instagram-oldalomról ne üvöltsön a pénz. Számomra az nagyon visszatetsző, amikor valaki luxusmárkákkal villog a fotóin. Nem beszélve arról, hogy mennyire nem szimpatikus, hogy ha ez csupán a fotó miatt történik, valójában nem engedheti meg magának ezeket a dolgokat, csak egy illuziót mutat a külvilágnak. Ha az erkölcsi oldalát nézem, akkor kérkedni nem szép dolog, ha pedig az üzletit, akkor nem megtérülő, hiszen mindenki más is utálja, amikor az arcába nyomja a másik, hogy neki milyen jól megy. Ettől abszolút elhatárolódom, de azt nem tagadom, hogy szeretem az ízléses dolgokat. A képi világ, amit megmutatok, remélhetőleg ezt tükrözi, mert nem polgárpukkasztásnak szánom, még véletlenül sem.
A tökös fotódat sem annak szántad?
Az csak a vicc kedvéért volt! (nevet) Egyáltalán nem éreztem durvának, nálam ez még teljesen belefér. Ha modellkedsz, akkor sokszor le kell vetkőznöd, engem már egyáltalán nem hoz zavarba, ha lengébben vagyok lefotózva.
A te korosztályod szinte állandóan a telefonján lóg, de neked ez a munkaeszközöd is. Szoktál digitális detoxot tartani?
Meglepő lesz, amit mondok, de én amennyire csak tudom, limitálom ezt. Kikapcsoltam az értesítőket, ahol csak lehet, ráadásul a telefonom is a legtöbbször éjszakai üzemmódban van. Ránézek bizonyos időközönként, de szörnyen érezném magam, ha egyfolytában pittyegne a telefonom. A visszajelzés mindig érdekel, rendszeresen nézem, hányan like-olták egy-egy posztomat, milyen reakciókat vált ki egy fotó, bejegyzés. De én jobban szeretem a valóságot az online térnél, ezért amint lehet, száműzöm magamat az Insta-világból.
Mik a hosszútávú céljaid?
A modellügynökségen korábban fotósként is dolgoztam, annak idején jelentkeztem is a Képzőművészeti Egyetemre, de a sokadik rostán kiestem. Nagyon szeretek fotózni, még mostanában is előfordul, hogy megkeresnek egy-egy munkával. Alapvetően sokkal közelebb áll hozzám a képi tartalomgyártás, mint a videós, de rá kellett jönnöm, hogy a közönségem igényli az utóbbit is. Megismerkedtem Farkas Timivel, ő volt az első segítségem, majd Dezső Bence és Markó Rebeka tanácsait követve kezdtem el a videózást. Közösen szoktunk tartalmat gyártani, ami nekem teljesen új terep, így rengeteget köszönhetek nekik. Szeretném ezen a területen fejleszteni magam, mert attól tartok, hogy az instagramozásban ki fogok égni. Kell valami más is, mert én tényleg nem bírom az egyhangúságot, a monotonitást. Nem akarok siránkozni, mert arra senki nem kíváncsi, de mindenki életében vannak hullámvölgyek. Dolgoznom kell magamon, mert nagyon demotivált és nyomott tudok lenni, de azért már van néhány módszerem arra az esetre, amikor negatív gondolataimat el kell hesegetni.
Ha ennyire nem bírod a monotonitást, akkor egy tartós párkapcsolatra sem vágysz? Ez biztosan sok lány követődet érdekli...
A szerelmi életemben ez pont ellenkezőleg van! (nevet) Arra van szükségem, hogy legyen egy társam, akivel mindig számíthatunk egymásra. Ha velem bármi történik, akkor nincs segítségem, mert az anyukám két órás autóútra lakik tőlem. Hozzászoktam ehhez, elég hamar felnőttem, az utóbbi három évben óriásit fejlődött a személyiségem. Ugyanakkor nem tagadom, hogy 22 évesen már lenne igényem egy tartós kapcsolatra.
#filternélkül - Rutai Gábor, a költőMATA: "Verseket nem olvasok, csak írok". Kreatív játéknak indult, mára pedig a magyar internet irodalmi szenzációja lett Rutai Gábor rendhagyó kezdeményezése, a költőMATA. A "Fent bedobod, lent kipotyog" jeligére már több száz villámvers és egy könyv is született, a hobbiköltőnek pedig már több ezres rajongótábora van az Instagramon és a Tumblrön.