Gerincsérves kisfiúból lett a vízilabda felejthetetlen alakja – Egy éve nincs köztünk Benedek Tibor
Tavaly ilyenkor jött a lesújtó hír: örökre lehunyta szemét Benedek Tibor. Cikkünkkel a világklasszis sportolóra emlékezünk.
Egy sportlegenda életútja
Benedek Tibor 1972-ben született meg Budapesten. Valódi művészdinasztiából származott: nagyapja és apja, Benedek Miklós is a világot jelentő deszkákon lett országszerte ismert. A kis Tibort azonban nem érdekelte a színészet. Ötéves korában került először kapcsolatba a sporttal, édesanyja vitte el úszni orvosi javaslatra, mivel gerincproblémái voltak. Az úszást azonban nem szerette, a labda jobban vonzotta, ezért pár évvel később átpártolt a pólóhoz. Láttak benne potenciált, ezért 8 évesen már bekerült a Központi Sport Iskolába, ahol fiatalkori éveinek legnagyobb klubsikereit érte el a nyolcvanas években. 1989-ben Ifjúsági Európa-bajnok lett, 1990-ben már a felnőttválogatottban játszott eredményesen, 1991-ben pedig a Junior Világbajnokság bronzérmese lett. Első nagy nemzetközi sikerét az UTE-val érte el 1994-ben.
Klubszinten a magyar csapatok mellett pályafutása során játszott Olaszországban és egy kis ideig Máltán is, de nekünk, magyaroknak leginkább a nemzeti szinten elért sportsikerei emlékezetesek. Benedek Tibor játékosként háromszoros olimpiai bajnok, egyszeres világ- és Európa-bajnok, két vb-ezüstöt és egy bronzérmet, valamint két Eb-ezüstöt és három bronzérmet szerzett. Egyszer nyert világkupát, kétszer világligát.
Bár a válogatottságot a pekingi olimpia után lemondta, klubszinten tovább játszott, mellette pedig Kemény Dénes segítője lett, a londoni olimpiára már másodedzőként utazott. Az ott elért ötödik hely után a szövetségi kapitány lemondott, Benedek Tibornak pedig rövidesen hivatalosan is bizalmat szavazott a szövetség, és ő lett a Magyar Vízilabda Válogatott szövetségi kapitánya. Három évig töltötte be a posztot. 2013-ban világbajnoki aranyat, 2014-ben a budapesti Eb-n ezüstérmet, 2016-ban Eb-bronzot nyert. Lemondása után az UVSE Vízilabda Sportegyesület szakmai igazgatója és edzője lett.
2020 májusában jelentette be, hogy visszavonul minden vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől. Ekkor azt mondta, döntése oka kizárólag magánjellegű. A nagyközönség ekkor még nem sejtette, hogy évek óta komoly egészségügyi problémával küzd. Hosszú és súlyos betegségét méltósággal viselte. A nagyszerű vízilabdázó fiatalon, mindössze 47 esztendősen távozott az élők sorából 2020. június 18-án. Családja, csapattársai, az egész vízilabda társadalom és a szurkolók számára pótolhatatlan és felfoghatatlan űrt hagyott maga után.