A tragikus sorsú magyar festőnő, akit a szerelem sodort a halálba
Végzetes lövés
A fiatal Mimi ugyan tele testi-lelki sebekkel, de élte tovább az életet Magyarországon, és beiratkozott a Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába Budapesten, ahol ekkoriban még nagyon kevés nőnőnek adatott meg, hogy itt tanulhatott. Mimi 1912-ben azonban lediplomázott, és tervezgette a jövőjét. Ám aszerelem ismét közbeszólt. Pesti tartózkodása alatt megismerkedett egy zongoraművész növendékkel, akivel szó szerint halálosan egymásba szerettek. A fiú egy előkelő szatmári család gyermeke volt, ahol a szülők egyáltalán nem nézték jó szemmel a fiatalok bimbózó románcát. Olyannyira tiltakoztak a kapcsolat ellen, hogy rövidesen megtiltották a fiuknak, hogy találkozzon a lánnyal, mondván, hogy így kevés ideje marad a zenére és a tanulmányaira. Mivel a galsai születésű zongoraművész nem tudott ellentmondani szüleinek, így közölte Máriával (ő így hívta a fiatal lányt), hogy nem lehetnek egymáséi. A szerelmesek útjai kettészakadtak, és miután a zenész befejezte a Budapesti Zeneakadémián, Berlinbe utazott, hogy folytassa tanulmányait.
Mimi azonban nem adta fel szerelmüket, és Budapestről Grazba, majd onnan Berlinbe utazott elsősorban tanulmányait folytatni, másrészt pedig megkeresni zongorista szerelmét. Az már a múlt homályába vész, hogy szándékosan találkoztak-e a német fővárosban, vagy véletlenül sodorta őket össze az élet, de annyi biztos, hogy a sorsdöntő volt a találkozás. Szenvedélyes szerelmük ismét lángra kapott. A korabeli lapok dokumentációja szerint 1914. január végén Mimi felkereste zongorista szerelmét a panziójában. ahol a fiatal művész épp a zongoránál ült amikor Mária belépett a szobába és azonnal rögtön lőtt. A pisztolydörrenést a panzió vendégei azonnal meghallottak és a hang irányába siettek. Ekkor már mindenki látta, amint Mimi végső kétségbeesésében a szájába vette a revolverét és elsütötte. A lány azonnal meghalt, a meglőtt zongorista azonban túlélte a tragédiát, és megmentették az életét. A sors furcsa fintora, hogy ez az öngyilkossági kísérlet és korábbi szerelmi merénylet pontosan ugyanazon a napon történt, nyolc év különbséggel. Az ifjú zenészből világhírű zongoraművész, karmester és zenepedagógus lett Grubits Mariskának azonban csak tragikusan rövid életének emlékei és szenvedélyesen búskomor festményei maradtak fenn.
Vajon tényleg volt valós alapja annak a sok, róla szóló véresen gonosz történetek?