Újabb kölykök az Állatkertben

Bár minden figyelem a már négy hónapos tigrisekre irányul, érdemes szétnézni az Állatkert már részein is, a szemfülesek sok kölyköt fedezhetnek fel.

Ha valaki kellő időt szán az Ausztrália ház éjszakai állatokat bemutató csarnokában arra, hogy a szeme hozzászokjon a félhomályhoz, némi szerencsével megfigyelheti, hogy a kert sok más állatához hasonlóan az ecsetfarkú patkánykenguruknál is szaporulat volt a közelmúltban. Az aprócska termetű ritka erszényes szaporítása természetvédelmi szempontból is fontos: olyannyira, hogy erről a fajról nemzetközi törzskönyvet is vezetnek.

A kengurukról mindenki tudja, hogy ezeknél az állatoknál a fejletlenül világra jött kölyök egy ideig az erszényben cseperedik tovább. Ebben az életszakaszban persze a látogatók csak akkor láthatják meg, amikor már elég nagy a kölyök ahhoz, hogy időnként kinézzen, vagy ki is járogasson anyja erszényéből.

Az ecsetfarkú patkánykenguru esetében azonban egy kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen ez a faj aprócska termetű, ráadásul éjjel aktív életmódot folytat. Állatkertünkben ezek az állatok az Ausztrália ház éjjel aktív állatokat bemutató csarnokában élnek. Ezen a bemutatóhelyen fordított világítási program gondoskodik arról, hogy a látogatási időben csak halvány, a holdfényt utánzó mesterséges megvilágítás égjen, így az állatok – azt gondolván, hogy éjszaka van – aktív életet mutatnak a látogatók szeme láttára. Ahhoz azonban, hogy mindent jól meg lehessen figyelni, pár percet hagyni kell arra, hogy az ember szeme hozzászokjon a félhomályhoz.

Éppen emiatt fordulhatott elő, hogy az erszényből ki-kitekintő patkánykenguru kölyköt nem sok látogatónak sikerült megfigyelnie. Mostanra azonban a kicsi sokat nőtt: első ránézésre már majdnem akkora, mint az anyaállat, még ha testtömege alig feleakkora. Mindenesetre most már sokkal jobban láthatja a kölyköt a nagyközönség is.

Nemcsak a szőrös, hanem a tollas állatok is kiválóan szaporodnak Állatkertünkben. Igaz ez például az Új-Guineában őshonos koronásgalambra (Goura cristata) is. A frissen kikelt fióka azonban egészen másként néz ki, mint a rendkívül szemrevaló tollazatú kifejlett egyedek. A délkelet-ázsiai élővilágot bemutató, Xántus Jánosról elnevezett állatházban látható koronásgalamboknál a fióka éppen most érte el azt az életkort és fejlettséget, amikor testaránya és tollazata már emlékeztetnek a felnőttekére. Az elegáns kék szín mellett már a fejtetőn viselt tollkorona és megjelent, még ha pillanatnyilag nem is olyan kifejezett, mint a szülőpár esetében.

A koronásgalambról egyébként tudnivaló, hogy a legnagyobb testméretű galambok közé tartozik. Ezzel együtt jár az is, hogy – bár tud repülni – nem a legügyesebb légi akrobata. Ezért, ha csak lehetséges, inkább nem is erőlteti a repülést. Sokkal jobban szeret gyalogolni.