Több bűncselekmény találkozása

Bűncselekmény, bűnhalmazat, költségvetési csalás és vesztegetés. Nem éppen olyan fogalmak, amelyek előkerülnek egy barátnők közti beszélgetés során, kivéve talán, ha a barátnők jogászok is egyben. Nézzük, mit is jelentenek ezek a fenti kifejezések!

Bűnhalmazat és halmazati büntetés

Bármilyen bűncselekményről legyen is szó, a büntetőjogi ügyvéd – mint dr. Tóth Attila Tas védőügyvéd – szerepe az, hogy a büntetés mértékét a lehető legméltányosabban szabja ki a bíróság.

Bűnhalmazatról több bűncselekmény egyidejű megvalósítása esetén beszélünk. Halmazati büntetést akkor szab ki a bíróság, ha megvalósul a bűnhalmazat ténye, és ezt egy eljáráson belül bírálják el.

Ennek több formája is előfordulhat a gyakorlatban. Lehet olyan, hogy az elkövető több bűncselekményt valósít meg több magatartással, tehát például amikor valaki ellopja egy ember pénzét, majd később egy másikét erővel veszi el. De előállhat olyan eset is, amikor egy magatartással több bűncselekmény valósul meg.

A halmazati büntetés kiszabása egy viszonylag egyszerű szabály szerint történik: annak a bűncselekménynek, amelyik magasabb büntetési tétellel jár, a legmagasabb kiszabható mértéke a felével megemelkedik.

Költségvetési csalás és vesztegetés

A bevezetésben előrevetítettük, hogy ezek a fogalmak valamilyen formában összekapcsolódhatnak a jogban. Ehhez először is tisztázzuk, mi lehet költségvetési csalás.

A költségvetési csalás egyik jellemző esete, amikor a gazdasági társaság ügyvezetője befogad egy fiktív számlát, vagyis egy olyan számlát, ami mögött nincs valós gazdasági esemény. Ezt többnyire a gazdasági társaság befizetendő áfája összegének csökkentése céljából teszik.

Ebben az esetben a számlát kiállító személy bűnsegéd lesz, így őt ebben a minőségében fogja felelősségre vonni a bíróság. A fiktív számla kiállítója általában a kiállított számla ellenértékének bizonyos százalékát kapja a számlát befogadó gazdasági társaságtól, ez lesz a tevékenységének az ára.

Ezzel pedig el is érkeztünk a másik fogalmunkhoz: a vesztegetéshez.

Vesztegetést az követ el, aki valaki másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér azért, hogy a kötelességét megszegje. A fenti példánknál maradva: az olyan számla kiállítása, ami mögött nincs valós gazdasági esemény, a kötelesség megszegését jelenti.

A vesztegetés elfogadásának bűntettét az követi el (leegyszerűsítve), aki jogtalan előnyt kér, vagy az arra irányuló ígéretet elfogadja. Ebből jól látható, hogy vesztegetés esetén mindkét fél bűncselekményt követ el.

Halmazati büntetés költségvetési csalás és vesztegetés elfogadása esetén

Mindkét feljebb felvázolt esetben halmazati büntetésről lehet szó, hiszen egyidejűleg valósul meg a költségvetési csalás és a vesztegetés. Azonban a büntetés szempontjából sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhet az, aki a vesztegetést elfogadja, számára ugyanis a büntetési tétel felső határa akár 12 év is lehet.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden esetben védőügyvéd segítségét kérje az, aki ehhez hasonló ügyben kerül eljárás alá.