Szaloncukor: Amire büszkék lehetünk

Már csak pár napot kell aludnunk mindenki legkedvesebb ünnepére, sokan megvették már a karácsonyfát, és vasárnaponként izgalommal gyújtják meg az adventi koszorú gyertyáit, de a karácsonyi készülődés elmaradhatatlan kellékei közé tartozik a szaloncukor is.

A bevásárló központok díszei, a kirakatok, és a sétatereken felállított forralt bort árusító standok már majd két hónapja készítenek fel minket a legszentebb ünnep fogadására, de főleg a rekord mennyiségű ajándék vásárlására. Minden üzlet a közelgő karácsony eljöveteléről árulkodik, az adventi-koszorúk és a karácsonyfadíszek mellett pedig a legtöbb boltban már november óta kaphatunk szaloncukrot, sőt a csak szaloncukrot árusító standokkal is egyre gyakrabban találkozhatunk. Szaloncukor nélkül nincs karácsony, de kevesen tudják, meddig vezethető vissza e speciális édesség hagyománya, és egyáltalán hogyan alakult ki a szaloncukor.

Édességek közül mi, magyarok nem csak a túró rudira lehetünk büszkék, bizony a szaloncukor is igazi hungarikumnak számít, pedig az édesség őse, a fondantcukor, vagyis a kikristályosított cukormassza Franciaországból ered. Egy Berlinbe települő francia cukrász vitte a fondant ötletét Németországba a XVII. században, onnan pedig német bevándorlók adták át nekünk a fondantkészítés tudományát. Mások szerint a törökökre vezethető vissza a szaloncukor hagyománya, ugyanis a Törökországból betelepülő cukrászok már ismerték a fondanthoz hasonló édességet, a sörbetet, ami  szintén higított cukormassza.

Bármelyik történet legyen igaz, a szaloncukor készítésével a XIX. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok, és azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
Kezdetben még kézzel történt az édesség készítésének minden mozzanata: lábasokban főzték a fondantot, lehűtötték, majd újra felmelegítették, aztán ízesítették, formába öntötték, végül színes sztaniolpapírba és selyempapírba csomagolták a dekoratív, mégis egyszerűen elkészíthető édességet. A háborúk alatt ugyanezzel a mozzanatsorral sok háztartásban otthon készítették el a szaloncukrokat, majd fokozatosan gépesítették az elkészítés műveleteit a gépi táblázástól és öntéstől egészen a csomagolásig.

Az édesség egyszerűsége, mégis ízléses és dekoratív csomagolása és nem utolsósorban filléres ára miatt nagyon hamar népszerűvé vált a szaloncukor, és Magyarországon már nem telhet el az ünnepi készülődés a szaloncukrok szorgalmasan, egyesével történő fára akasztgatása nélkül, a külföldön élő rokonainknak pedig nincs szebb ajándék a gyerekkorukra emlékeztető jó öreg szaloncukornál, amit aztán serényen le lehet lopkodni a fáról, hogy karácsony másnapján már csak csomagolópapír foszlányok éktelenkedjenek a fenyőn.

Manapság ezer féle ízesítésű és trendibbnél trendibb csomagolású szaloncukrokat vásárolhatunk, épp ezért a mézeskalácsok mellett érdemes lehet a szaloncukor elkészítésére is szánni egy kis időt. Örök igazság, hogy a házi mindig finomabb, legyen szó a mama bejglijéről vagy az otthon készült mézeskalácsról, a szaloncukor pedig jó karácsonyi ajándéknak is bizonyulhat, hiszen a saját kezűleg készített ajándéknál nincs becsesebb, még ha az olyan finom is, hogy azonnal elfogy.

Annál személyesebb és értékesebb ajándékot, amit nem csak bedobtunk a bevásárlókosárba, hanem mi magunk gondosan készítettünk, valóban nehéz lenne elképzelni, így akinek kedve támadt a karácsonykor amúgy is nélkülözhetetlen szaloncukor elkészítéséhez, íme a hagyományos csokoládés szaloncukor receptje, amit bármilyen más ízesítéssel is felválthatunk, legyen az marcipán, kávé vagy kókusz.

Hozzávalók :

• 1/2 kg cukor
• 10 evőkanál víz
• kakaó vagy csokoládé
• vaj

Lábasba teszünk 50 dkg cukrot és 10 evőkanál vizet. Folyamatos keverés közben a forrástól számítva még 8 percig főzzük. Közben 6-7 perc után tányérra teszünk egy kanál masszát, és gyorsan eldörzsöljük. Ha sűrűsödik és keményedik, akkor a cukor jó. Ekkor levesszük a tűzről, és belekeverjük az ízesítőket. Kétkanálnyi kakaót adunk hozzá vagy - ha gazdagabban szeretnénk - tíz deka csokoládét és öt deka vajat. Az így elkészített masszát nedves kézzel tetszés szerinti vastagságú rúddá sodorjuk. Kihűlés előtt megfelelő nagyságú darabokra vágjuk.
Az elkészült szaloncukrot csokoládébevonóval is bevonhatjuk. Végül vágjunk méretre selyempapírt és színes csomagolókat, rojtozzuk be a szélét és - ha már jól kihűltek - csomagoljuk be a cukorkákat.