A srác a videóban kifejti, hogy ezt a cselt arra használják, hogy rávegyék a vásárlókat, hogy a drágább terméket vásárolják meg. Az angol csak “decoy effect”-ként emlegeti a következő taktikát, melyet három különböző árnál használnak, példánkban ez a popcorn három méretének ára. Tegyük fel, hogy a kis kukorica 500 Ft, a közepes 700, a nagy pedig 750. Ebben az esetben ha a harmadik opciót levesszük, akkor az emberek többsége inkább az olcsóbbat választja. Három választási lehetőség esetén azonban már a harmadik opció tűnik a legracionálisabb döntésnek és azt fogjuk megvenni, hiszen ott többet kaphatunk és alig drágább, mint a második lehetőség (amit viszont áron felül kínálnak).
A srác a videóban kifejti, hogy ezt a cselt arra használják, hogy rávegyék a vásárlókat, hogy a drágább terméket vásárolják meg. Az angol csak “decoy effect”-ként emlegeti a következő taktikát, melyet három különböző árnál használnak, példánkban ez a popcorn három méretének ára. Tegyük fel, hogy a kis kukorica 500 Ft, a közepes 700, a nagy pedig 750. Ebben az esetben ha a harmadik opciót levesszük, akkor az emberek többsége inkább az olcsóbbat választja. Három választási lehetőség esetén azonban már a harmadik opció tűnik a legracionálisabb döntésnek és azt fogjuk megvenni, hiszen ott többet kaphatunk és alig drágább, mint a második lehetőség (amit viszont áron felül kínálnak).