Sávuot, a zsidó pünkösd: az éjszaka, amikor nem alszunk
Sávuot nem tartozik a legszexibb zsidó ünnepek közé. Sokan keveset tudnak róla, esetleg valami dereng, hogy olyan, mint a pünkösd... Cikkünkben összeszedtük, hogy mit érdemes tudni erről az ünnepről, ráadásul egy izgalmas programajánlóval is készültünk.
Sávout
Ha nem jársz zsinagógába, ez az ünnep valószínűleg elkerülte a figyelmedet, vagy legalábbis nem nagyon találtad érdekesnek. Pedig sávuot, a hetek ünnepe, más néven a zsidó pünkösd tartogathat meglepetéseket számodra is. Sokrétű, mint a zarándokünnepek mindegyike, ezért könnyű találni valamilyen kapcsolódási pontot.
A zsidók a Kivonulást követő hetedik hétben Mózes vezetésével letáboroztak a Szináj-hegy lábánál, ahol Isten megnyilatkozott Izrael előtt a Tízparancsolat átadásával. A Tízparancsolat az alapja a Tóra további 613 parancsolatának (micva). A sávuot a Tízparancsolat és a Tóra átvételének ünnepe ötven nappal pészah után (innen ered a magyar pünkösd elnevezés, amely a görög pentakosion szóból ered, melynek jelentése ötven). A Hetek ünnepének is hívják, mivel a pészah óta tartó ómerszámlálás hét hétig tart, ezt követi a sávuot. A pészahi fizikai szabadulást a sávuoti szellemi, lelki szabadulás követi. Izraelben egy, a világ többi részén, így Magyarországon is kétnapos ünnep. Idén május 16-án, vasárnap este 7 óra 75 perckor köszönt be Sávuot. Ez a három zsidó zarándokünnep közül a második. Tulajdonképpen a nép születésének is tartják az évfordulót, ugyanis a törvények tették néppé, sőt választott néppé a zsidóságot.
A sávuotot az új kenyér ünnepének is tartják, mert amikor még állt a Jeruzsálemi templom, a szentélyben ezen az ünnepen mutatták be az új kenyeret, és ekkor ettek először belőle. Az ünnepre a nép a fővárosba zarándokolt és mindent virágokkal díszítettek, még az állatokat is. A virágokkal való díszítés szokása máig is megmaradt, a zsinagógák ilyenkor virágpompában úsznak.