Mentális betegségek, amikre nőként hajlamosabbak vagyunk mint a férfiak
Pánikbetegség
A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Lényege az egyénre időről időre hirtelen rátörő intenzív félelem, a pánikroham. Ez az érzés olyan elemi erejű, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk, mások azzal a hellyel, illetve azokkal a körülményekkel hozzák összefüggésbe a pánikrohamot, ahol az jelentkezett – írja a Házi Patika. A pánikroham bárhol és bármikor kialakulhat, és bár korábban a rossz idegállapottal magyarázták, mára már bizonyossá vált, hogy egy önálló betegségről van szó. Olyan tünetekkel jár egy roham, mint az intenzív, rossz közérzet, a halálfélelem, a légszomj, a kipirulás, az izzadás, a nyelési nehézség. A pánikrohamok befolyásolhatják a páciens életét, ezért sürgősen orvosi segítség kell annak, aki szenved tőlük. Gyógyszerrel szokták kezelni, illetve kognitív-és viselkedésterápiát is alkalmaznak.
Poszttraumás stressz szindróma
A poszttraumás stressz szindróma akkor alakul ki, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Érdekesség, hogy korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták, ma azonban már tudják a szakemberek, hogy egy szerettünk halála, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthatja. Ha a pszichés tünetek a megrázkódtatás után több hónapon át tartanak, akkor biztos, hogy poszttraumás stressz szindrómáról beszélünk. 3 fontos tünete van: az állandó szorongás, az, hogy a beteg újra és újra átéli a történeteket, leperegnek a szeme előtt, akár egy film, illetve az, hogy a páciens elzárkózik a külvilágtól. Ha gyerekkorban történik, akkor a lurkó a mély hallgatásba is figyelmeztető jel lehet. Ez jelentősen nehezíti a terápiát, ami pedig elengedhetetlenül fontos a gyógyulásban. A pszichoterápia mellett sajnos gyakran gyógyszeres kezelésre is szükség van, ilyenkor többek között hangulatjavítókat kapnak a betegek.