A nők hatszor annyi láthatatlan munkát végeznek a járvány alatt, mint a férfiak
A járvány hatására többet vagyunk otthon, az otthoni feladatok elvégzésében azonban nincs sok változás, így a nők terhei általában még tovább nőttek.
A házimunka is munka
A koronavírus-járvány kitörése óta a nők esetében átlagosan heti 5,2 órával, míg a férfiak esetében heti 3,5 órával nőtt a gyermekgondozásra, valamint az otthoni oktatásra fordított idő – derült ki az ENSZ nemek közti egyenlőség eléréséért létrejött szervezete, a UN Women felméréséből. A legtöbb országban a nők hetente több mint 30 órát töltenek gyermekgondozással, ami akárhogy nézzük, majdnem megegyezik a teljes munkaidős állásban töltött órák számával.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alátámasztják, hogy Magyarországon a fizetett és fizetetlen munkára fordított idő nagyságrendileg hasonló mértékű. A láthatatlan munka kategóriájába olyan tevékenységek tartoznak, amelyet a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végez valaki. Ide sorolhatjuk az összes házimunkát, a gyereknevelést, az iskoláztatással járó tennivalókat, az idősgondozást, a ház körüli munkákat, az állatgondozást, a javítási-szerelési munkákat, valamint az autó adminisztrálását.
Gál Katalin szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa számos kutatást végzett a koronavírus és a láthatatlan munka kapcsolatáról – számol be róla a 168.hu. A szociológus szerint azt gondolnánk, hogy a COVID segített a háztartásokban a láthatatlan munka újraelosztásában, a friss kutatási eredmények tükrében viszont úgy tűnik, hogy ez nem történt meg.
Az UN Women 2020-as elemzésében arra világít rá, hogy a COVID előtti időszakban a nők háromszor annyi időt fordítottak a láthatatlan munkára, mint a férfiak. A karantén beköszöntével ez a különbség még tovább nőtt: egyórányi férfiak által elvégzett láthatatlan munkára hat óra nők által elvégzett tevékenység jutott, pedig a karanténban mindkét nemnek ugyanúgy nőttek a terhei.
A járvány beköszöntével nőtt a láthatatlan munka mértéke, aminek nagy része gyakran a nőkre hárul
A nők ráadásul sebezhetőbbek a munkaerőpiaci pozíciójuk miatt, több nő hagyta ott vagy veszítette el az állását a járvány következtében, mint férfi. Ez azt is jelenti, hogy a megélhetésük elvesztése miatt sebezhetővé vált emberek milliói kerülhetnek extrém szegény helyzetbe – ez pedig kiemelten sújtja a nőket – fejtette ki a láthatatlan munka kutatója.
Egy tavaly május végi, Magyarországon és Erdélyben végzett egyetemi kutatáson arra voltak kíváncsiak, hogy megtörtént-e a feladatok újraosztása azokban a városi, főként középosztálybeli családokban, ahol mindkét szülő otthonról dolgozik, és van legalább egy óvodás vagy kisiskolás gyerekük. Az eredmények azt mutatták, hogy valódi változás nem történt. A gyerekek otthoni oktatásával kapcsolatos teendők ugyanis rendszerint arra hárultak, aki amúgy is rendszeresen eljárt szülői értekezletre vagy tartotta a kapcsolatot a gyerek iskolájával, esetleg tanult vele. Márpedig ez a személy a legtöbb helyen az anya volt.
„Úgy tűnik, hogy járvány nem újraosztotta, hanem inkább megszilárdította a korábban bejáratott mintákat és gyakorlatokat. A gazdaságilag fontosabb és stabilabb munkahely viszonylag zavartalan körülményeket biztosított a férfiaknak, míg a nők, akik már eleve a családos élethelyzettel valamelyest összeegyeztethető munkahelyet választanak maguknak, folyamatosan a háztartási feladatok, az otthon tanulás és az otthoni munka tengelyén lavíroztak” – mondta Gál Katalin. A kutató szerint a legtöbbször éppen a munka volt az a tevékenység, amelyet hajnalban vagy késő éjszaka oldottak meg a nők.
Ugyanakkor messzemenően nem igaz, hogy a férfiaknak ne jutna a láthatatlan munkából – országonként, kultáránként viszont óriási eltérések mutatkoznak.
Az ENSZ nőjogi szervezete arra is rákérdezett, a gyermekek számára milyen példát mutat az otthoni munka elosztása.
„Kiderült, a szülők a lányoktól több segítséget kapnak, mint a fiúktól a háztartási munkák elvégzésében. A szülői minta tekintetében azonban felmerülhet az a kérdés is, hogy azon túlmenően, mit mutatunk, mit várunk el a gyerekeinktől? Egyrészt fontos az is, hogy mit lát a fiatalabb generáció, milyen a kooperáció, a munkamegosztás a felnőttek között, de az elvárások tekintetében mi magunk is változtathatunk a tradicionális nemi szerepeken” – mondta az adjunktus.
Európa-szerte nőtt a pénzügyi tudatosság a válság hatására, különösen a fiatalok körében, akik már leginkább a közösségi platformokon tájékozódnak a pénzügyekről, mintsem a hagyományos médiából.
Fotó és leadfotó: 123rf.com
Oldalak
