Viccesen gagyi filmek, amikért gyerekkorunkban odáig voltunk
Csáó, Lizzie! (2003)
Lizzie (Hilary Duff) és barátai a sikeres érettségi után Rómába utaznak lazítani. Legnagyobb megdöbbenésükre Lizzie-t rendre összekeverik egy népszerű olasz popduó női sztárjával. Amikor a duó tagjai összevesznek és elválnak útjaik, a csapat férfitagja, Paolo (Yani Gellman) rádumálja Lizzie-t, hogy helyettesítse egykori partnerét. Lizzie enged a csábításnak, és lassan popsztárrá változik.
Ha gagyi volt, miért imádtuk? Egy egyszerű, hétköznapi lányból hirtelen világsztár lesz, ráadásul még egy helyes olasz pasi csapja neki a szelet – van még kérdés?
Flubber – A szórakozott professzor (1997)
Phillip Brainard (Robin Williams) professzor olyannyira a tudomány megszállottja, hogy néha már semmire sem tud odafigyelni. Nem csoda tehát, hogy kétszer is elfelejtett megjelenni a saját esküvőjén. Pedig valójában mindent azért tesz, hogy végre létrehozza azt a forradalmian új energiaforrást, ami megoldhatná Sara (Marcia Gay Harden), a kedvese által vezetett tudományos intézet súlyos anyagi gondjait. A harmadik esküvőre készülődve, késő délután a professzor laboratóriumában végül is megszületik a nagy mű: egy olyan ragacsos izé, a rugacs, ami ha bármihez hozzáér, képes hihetetlen sebességgel megröptetni azt.
Ha gagyi volt, miért imádtuk? Mert akkor még tudtunk nevetni az olyan poénokon, mint amikor egy furcsa, zöld izé bemegy valakinek a száján, majd a fenekén jön ki.
Az őserdő hőse (1997)
George (Brendan Fraser), Tarzan késői utóda szenvedélyes szerelemre lobban a gyönyörű Ursula (Leslie Man) iránt. Felcsillan számára a modern városi élet kényelmének lehetősége, végül mégis úgy dönt, visszatér a dzsungelbe, hogy elűzze a könyörtelen orvvadászokat, és megvédje barátait: Ape-et, a bölcs majmot, Tookie Tookie madarat és Shepet, a megbízható elefántot.
Ha gagyi volt, miért imádtuk? George buta volt, mint a föld, de vicces és vakmerő – pont, mint egy ideális gyerekkori barát.