Interjú Paor Lillával

Paor Lilla neve sokak számára ismerősen csenghet, hiszen annyi műfajban, szakmában kipróbálta magát, hogy azok is hallottak munkásságáról, akik nem nézik a „hatoscsatornát”. A színésznővel, műsorvezetővel, előadóművésszel és producerrel születésnapja kapcsán beszélgettünk eddigi munkásságáról, életéről.

Színésznő, műsorvezető, előadóművész és producer - miért pont ezeket a szakmákat választotta? Mindenképp a média világában szeretett volna elhelyezkedni?

Valójában így hozta a sors. Eredetileg semmit nem terveztem el, olyan szempontból, hogy producer vagy tévés leszek. Egész egyszerűen az élet olyan helyzetek elé állított, hogy meg kellett oldani feladatokat, és belekényszerültem ezeknek a megoldásába, amikben egyébként nagyszerűen érzem magam. Arra törekszem, hogy a „hatoscsatorna”, - melynek ügyvezető tulajdonosa vagyok -, a béke szigete legyen a nézők számára. Igaz, hogy időnként fáradok, de szeretem a munkám, ami a hobbim is!

Ha egyet kéne választani, melyik szakmával foglalkozna szívesen?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Valójában fogalmam sincs. Ha a szívemre hallgatok, akkor valószínűleg a színpadot választanám, ha pedig az eszemre, akkor maradna a televíziózás. A környezetemnek az utóbbival tudok biztonságot teremteni. A színészet, a színpadon éneklés az a lelkemnek való, minden más pedig a két lábon való létfenntartáshoz.

Melyik volt a kedvenc színházi szerepe?

Minden szerepet szerettem, de egyértelműen Edith szerepe volt a legjobb, az Edith és Marlene-ban. Nem csak azért, mert főszerep, hanem mert Edith Piafot játszani a Ruttkai Éva Színházban igazi megtiszteltetés volt számomra. Sok hasonlóság van az Ő és az Én életemben, bár az övé sokkal tragikusabb és nagyobb élű a karrierje is. Ettől függetlenül nagyon sok ponton találkozott az életünk. Gyermekkorában elvesztette a szeme világát, ugyanúgy, ahogy én is elvesztettem a látásomat, és több mint félévig nem tudhattam, hogy valaha fogok e látni. Szerencsére Én is és Ő is meggyógyult.

Tavaly megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét. Mennyire számított erre a kitüntetésre, hogyan érintette?

Meglepődtem, mert már maga az, hogy valakit felterjesztenek az is egy hihetetlen érzés. Az Országos Szórakoztató Központ igazgatója javasolta kitüntetésemet. Tavaly harmadik alkalommal terjesztettek fel, ekkor már arany fokozatra. Nagyon sok síkon próbálom a művészetet segíteni, így a művészektől is jött segítő támogatás a kitüntetésre. Foglalkozom még a bevándorlók beilleszkedésével is producerként. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy megkapjam a kitüntetést. Borzasztóan büszke voltam, amikor édesanyám és a nővérem jelenlétében átvehettem ezt az elismerést.

A sportban is jeleskedik, hiszen többszörös magyar vitorlás bajnok. Hogy lett a szenvedélye ez a sport?

1988-ban Balatonfüreden szerepeltem egy nívós szórakozóhelyen. Mindig néztem a hajókat, egyszer pedig elaludtam egy gumimatracon a Balatonon. Szerencsére egy vitorláshajó jött a segítségemre. Ekkor ültem először vitorláson, és egy életre megszerettem. Utána kerestem az alkalmakat, hogy esetleg felülhessek, részt vehessek egy versenyen. Igyekeztem minden mozdulatot ellesni, csakúgy, mint a szakmatanulásnál is, itt is a profikat figyeltem. Szerintem így lehet valamit a legjobban megtanulni, hogy az ember azt nézi, hogy mik azok a mesterfogások, mozdulatok, amitől aztán az lesz, ami. Megkérdeztem, hogy esetleg meghúzhatnék e én is egy-két kötelet. Szeretek tevékenykedni a hajón, és jól is mozgok rajta. Egy versenyen olyan csapatba választottak be, ahol sikerült több jó helyezést is elérni. Amatőr vitorlás vagyok, így a mi teljesítményünket nem lehet összehasonlítani a profikéval. Ahhoz gyerekkortól el kell kezdeni a sportot. Az a verseny, amiben mi részt veszünk, a komplett magyar bajnokság, abba is van bajnoki 2. helyezésem a csapatommal. Legszebb álmaimat élhetem meg, amikor a hajón vagyunk. A tengeri hajós bajnokságon kétszer lettünk magyar bajnokok.

A sok munka és a vitorlázás mellet jut ideje még valamire? Mivel tölti a szabadidejét?

Nagyon kevés szabadidőm van. A cégvezetés és a „hatoscsatorna” üzemeltetése, sok időt vesz el. Főleg hogy közösségi televízió lettünk, ez nagyon nagy felelősséget jelent. Sok mindennek kell megfelelni. Szerte az országban sok helyen jótékonykodom, éppen ma egy házaspár relikviáiból álló kiállítást nyitok meg. Ha marad még egy kis időm, akkor a kertben tevékenykedek, virágokat ültetek és szépítem a környezetemet, ami kikapcsol.