Megszólalt a hajdúszoboszlói hármasikrek édesapja
HELLP-szindróma
A HELLP-szindróma a szülések valamivel kevesebb, mint 1 százalékában fordul elő. Klasszikus megjelenése 25 év feletti nőknél jellemző. Több teória is létezik a lehetséges kiváltó tényezők szerepéről, alapvetően két formát lehet elkülöníteni. Létezik egy korai kialakulású típus, amikor a betegség már a terhesség II. harmadában megjelenik. Ennek hátterében a magzatot tápláló lepény betegsége áll, ez a folyamat már a terhesség első három hónapjában elkezdődik a kóros lepény kialakulásával, de a tünetek csak a terhesség 20. hete után jelennek meg, mind az anyánál, mind a magzatnál. Ez a forma koraszüléssel jár, azaz a súlyos tünetek miatt a terhességet gyakran már a 30. hét előtt be kell fejezni.
A másik típus később, a 32-34. hetek között váratlanul lép fel, súlyos szubjektív tünetekkel. Az esetek többségében a HELLP-szindróma súlyos vagy közepes fokú magas vérnyomással jár, azonban előfordulhat normális vagy csak enyhe magas vérnyomás esetén is. A tünetek kialakulhatnak terhességi mérgezésben szenvedők konzervatív kezelése során, vagy akár a szülés utáni periódusban is.
A betegek az esetek nagy részében gyomor- vagy jobb bordaív alatti fájdalomról panaszkodnak, mely először epekő vagy gyomorfekély gyanúját is felvetheti. A fájdalom valódi oka azonban a májban van és azt a májtok feszülése okozza. Az esetek felében hányinger, hányás, valamint vírusos fertőzésre jellemző egyéb tünetek is előfordulnak, és a legtöbb beteg néhány napos rossz közérzetről is beszámol.
Első alkalommal hirdették meg.