Mikor kezdj el aggódni, ha nem beszél a gyerek - Mindent a beszédfejlődésről!
Minden szülőnek az egyik legszebb momentum az életében, amikor gyermeke kimondja az első szavakat és elkezd beszélni. Cikkünkben arra kerestük a választ, hány éves korban jönnek az első szavak a kicsik szájára, és mikor kell aggódnunk, hogyha szemünk fénye még nem kezdett el beszélni?
A családok életében a beszédfejlődés legalább akkora terheket ró manapság a szülőkre, mint a mozgás megfelelő kialakulása. Számos helyről halljuk folyamatosan, hogy mások gyereke mennyit beszél már, vagy hogy idejekorán elkezdte kimondani első szavait. Ilyenkor pedig aggódva tekintünk saját gyermekünkre, hogy egy bizonyos korban még nem csinálja azt, amit a beszédfejlődés kapcsán kellene neki. Nem szabad azonban semmit sem siettetni, mindent a maga idejében kell elkezdeni, és hagyni kell, hogy a gyerek a saját növekedési ütemében fejlődjön, és akkor mondja ki az első komoly szavait, amikor ő is készen áll erre. Persze van egy bizonyos pont, amikor szülőként az ember joggal kezd el aggódni, mert csemetéje még mindig nem mondta ki a sokakat megörvendeztető „anyát”.
Mi számít normálisnak, már ami a kicsik beszédfejlődését illeti? Ezt a kérdést sokan feltesszük magunkban, hiszen van olyan gyerek, aki már másfél éves korában egyértelmű szavakat mond, míg mások csak kétéves kor után kezdenek el valamilyen – számunkra érthetetlen halandzsanyelven gagyogni.
Mit tanul meg először a gyerek kimondani?
A kisbabák már nagyon korán képesek kifejezni érzelmeiket és akaratukat, hiszen bár még nem beszélnek, egyes tárgyakra való rámutatással vagy gőgicséléssel hangosan jelezhetik, mit szeretnének pontosan mondani nekünk. Szülőként ismernünk kell saját gyermekünket, hogy tudjuk, mit jelentenek az ő „babanyelvén” kimondott hangok és szavak.
Fontos tudni, hogy mint majdnem mindent, így a beszédkészséget is a tanulás mellett utánzással fejlesztik a kisgyerekek saját magukban. Tehát amit tőlünk, szülőktől látnak és hallanak, azt próbálják beépíteni a saját kis világukba és kifejezni önmagukat. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy már egészen kicsi kortól folyamatosan beszéljünk gyermekünkhöz és sokat olvassunk neki.
Az elején – egészen egy éves korig – nyilvánvalóan nem ért meg még mindent, hiszen ekkor nyílik ki a világ számára, de ha sokat mesélünk, olvasunk és mutogatunk neki mesekönyvekből, hamar hozzásegíthetjük, hogy szókincse megfelelően gyarapodjon és beinduljon az a bizonyos beszédfejlődési folyamat. Rengeteg mondóka, vers és ének közül válogathatunk, melyekkel játékosan tudjuk fejleszteni gyermekünket, és ez nemcsak a beszéd megindulásának szempontjából fontos, hanem a minőségi együtt töltött idő és az anya-gyermek kötődés aspektusából is nagyon lényeges.
Ahány ház, annyi szokás, így ahány gyermek, annyira eltérő habitus létezik, mégis általánosan elmondhatjuk, hogy egy éves koráig a baba bőven elkezd már gagyogni. Ilyenkor nagyon mókásan hangozhatnak egyes kifejezések a szájából, és gyakran előfordul, hogy teljesen értelmes magyar szavakat mond ki, azonban ez még sok esetben csak a véletlen műve lehet. Másfél éves koráig a baba már képes megmutogatni bizonyos tárgyakat, állatokat, formákat a mesekönyvben, és amit mondunk neki, tökéletesen megérti, önmaga kifejezésére pedig már igen sok kísérletet tesz. Az első szavak általában főnevek, a cselekvő igéket és egyéb szavakat később tanulják meg. Két éves korukra a kicsik már sok tárgyat és alapszót megtanulnak kimondani. A leggyakrabban a szülők megnevezésével pl. apa, anya, illetve a testvér nevének kimondásával kísérleteznek, de az alapvető fogalmakat is már tudják pl. cica, nem-nem, papa, mama, vau-vau, igen stb.
Amikor megjelennek az egyszerű, majd a hosszabb mondatok
Kétéves kor után a gyerekek már egyre több értelmes szót ki tudnak mondani, sőt, megjelennek az első tőmondatok is. Ilyenkor még értelemszerűen nem tudnak egybefüggően mondatokban beszélni, de két értelmes szó összerakásával kisebb mondatokat képesek alkotni. A gyerekek ekkor azokat a kifejezéseket részesítik előnyben, melyeket környezetükből látnak, és amik folyamatosan jelen vannak a mindennapjaikban, vagy amit fontosnak tartanak megosztani velünk.
Három éves korra az egyszerűbb kis mondatokat felváltják a hosszabbak, és a gyerekek már ekkor majdnem 900 szót is ismerhetnek. Ekkor egyre tisztábban és érthetőbben fogalmaznak már, és a korábban megszokott babanyelvet szinte teljesen elhagyják.
Mikor normális a beszédfejlődés?
A kicsik 2-3 éves korukra már egészen tisztán kifejezik magukat, azonban az is előfordulhat, hogy kicsit később kezd el egy baba beszélni. Ilyenkor nem kell azonnal idegeskedni, hiszen vannak olyan gyerekek, akik habitusuknál fogva később érő típusok, és ennek megfelelően beszélni is egy picit megkésve kezdenek el. Ha azonban azt látjuk, hogy gyermekünk jóval elmarad a többi kortársánál, 2-3 éves korára nem tud értelmes szavakat kimondani, esetleg egyáltalán nem szólalt még meg, vagy semmilyen hangutánzó és babanyelven kreált szót nem ejtett ki a száján, érdemes felkeresni egy gyermekorvost, aki megnézi, hogy mi állhat a beszédfejlődés útjában.
Ha a baba csak mutogat, nem hallatja a hangját, a nevén szólítva őt nem figyel ránk, 3 éves korára nem kommunikál érthetően vagy a megtanult pár szó után nem mond új kifejezéseket, mindenképpen gondoljunk rá, hogy valami nincs rendben a beszédével – vagy egyes esetekben a hallásával. Sok beszédfejlődési probléma hátterében ugyanis neurológiai zavarok, hipotónia és a különböző szindrómák mellett hallásproblémák is felmerülhetnek.
Mitől függ, mikor kezd el beszélni a gyerek?
Nagyon sok dolog befolyásolhatja a kisgyerekeket a beszédjük fejlődésében, mint például az, hogy hányadikként érkezik a baba a családba. Ha ugyanis van már nagyobb testvér, az serkentőleg hathat a kicsire, ugyanis utánozva őt a pici mihamarabb szeretne elkezdeni beszélni, ráadásul sok dolgot tanulhat a nagyobbtól. Némi örökletesség is lehet a beszédfejlődési metodikában, hiszen, ha az egyik szülő az átlagosnál korábban vagy éppen később kezdett el beszélni, az kihathat a gyermek fejlődésére is. Bár kutatások igazolják, hogy a lányok előbb elkezdenek beszélni, mint a fiúk, a legújabb bizonyítékok szerint ez a különbség korántsem olyan nagy, mint régebben gondolták: valójában mindössze 1-2 hónap. Az is igaz, hogy az otthoni környezet és a bölcsőde világa nagyban befolyásolja azt, hogy a kicsik mikor mondják ki első szavaikat. Társaságban ugyanis sokkal hamarabb megindul a gyerekek beszéde.
Szülőként az első években kiemelten fontos, hogy megfelelő alapokkal lássuk el csemeténket – már ami a beszédfejlődését illeti. Számos módszer van, mellyel otthoni körülmények között, változatosan fejleszthetjük a szókincsét és hozzásegíthetjük, hogy minél több értelmes kifejezést, szót és mondatot képes legyen kimondani és elsajátítani.
- Beszéljünk nagyon sokat a picihez, hiszen tőlünk fogja megtanulni, melyik szó mit jelent, és mikor kell használni az egyes kifejezéseket
- Olvassunk sokat neki, mert a mesekönyvek nagyon sokat segítenek a nyelvi fejlődésben és a szókincs bővítésében
- Szuper ritmusérzék fejlesztő dolog, ha énekelünk, dalolunk vagy verselünk a kicsiknek, amikhez kitalálhatunk valamilyen kéz- vagy bábjátékot is, így garantáltan imádni fogja a közös pillanatokat
- Avassuk be mindig abba, amit csinálunk, hiszen, ha látja, hogy mivel foglalatoskodunk, az egyes cselekedeteket könnyebben tudja a szavakhoz kötni. Mindig mondjuk neki, hogy éppen mi történik körülötte pl. főzés közben, vásárlás folyamán, takarítás alatt stb.
Hogyha szakorvosi támogatásra lenne szükségünk, ne féljünk igénybe venni a megfelelő segítséget, hiszen fejlesztő pedagógusok, logopédusok, TSTM torna és még sok lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy gyermekünk elkezdjen beszélni. Speciális esetekben a gyermekorvos és a területi védőnő teljeskörű tájékoztatást tud adni az elérhető lehetőségekről és igénybe vehető fejlesztő módszerekről.
Az alábbi táblázat, amely TündériDoktornéni oldalon jelent meg, remekül összefoglalja, mi a beszédfejlődés átlagos menete:
| Életkor | Képesség |
|---|---|
| 1 hónapos | Figyel a hangokra. |
| 2 hónapos | Mosolyog. |
| 3 hónapos | Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Ha hangot hall a hang irányába fordítja a fejét. Gügyögni kezd. |
| 4 hónapos | Ha hangot hall válaszként hangot hallat. Tud kacagni. |
| 5 hónapos | Tekintetével követi a mozgást. Reagál az arckifejezésekre. |
| 7-9 hónapos | Nyálbuborékokat fúj. Utánozza a gesztusjátékokat. Szótagokat ismételget (pl.: „gagagaga”, „tetetete”) |
| 10-11 hónapos | Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást. Követni tudja a hangsúlyos gesztusokkal kísért utasításokat. |
| 12 hónapos | Gesztusjátékokat kezdeményez. Szavakat utánoz. |
| 14 hónapos | Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ. Egy-két szót helyesen használ. |
| 16-18 hónapos | Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény). Rámutat a kívánt tárgyra, esetleg egyszerű szavak vagy gesztusok kíséretében. |
| 19-26 hónapos | 6-50 szavas szókincs. Képes kifejezni az egyszerű kívánságait. Kétszavas mondatokat mond. A több részből álló utasításokat is követi. Rámutat a megnevezett tárgyra. |
| 27-36 hónapos | Névmásokat és ragokat helyesen használ. Ragos szerkezettel megfogalmazott utasításokat is követ. |
| 4 éves | 4-5 szavas mondatokban beszél. Beszéde idegenek számára is érthető. Ragoz és múlt időt használ. Egyszerű történeteket elmesél. |
| 5 éves | Jövő időt is használ. Nyelvtanilag helyesen kapcsolja össze a szavakat. |
| 6 éves | Elvont fogalmakat megért és használ. Minden hangot tisztán ejt. |
Büntetés. Tipikus fogalom, mely minden szülőben felmerül a gyermeknevelés kapcsán. Lehet-e büntetni a gyereket? Milyen szabályokat állítsunk fel neki? És hogyha átlépi a megengedett határokat, hogyan hassunk rá úgy, hogy ne büntessük meg?
Leafdotó: 123rf.com
Oldalak
Hasonló cikkek
