Te tudtad? Ne hagyd magad átverni, légy tisztában a jogaiddal online vásárlás esetén
Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, de sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket ilyenkor, mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel. Ráadásul fontos változások jönnek a jótállásnál jövő évtől.
Sokan nem tudják, milyen jogaik vannak internetes rendeléskor
Online felmérésének eredményeiről tájékoztatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kedden az MTI-t. A válaszolók fele nem tudta, hogy az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell vállalniuk az eladóknak, mint az üzletben vásároltakra. Ha egy terméknek 10 ezer és 100 ezer forint között volt az ára, akkor egy évig érvényes a jótállás, 100 ezer forint felett már két év, 250 ezer forint felett pedig legalább három év. Meghibásodás esetén tehát érdemes jelezni a webshopnak a problémát, amely – ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el – köteles gondoskodni a cseréről vagy a javíttatásról – hívták fel a figyelmet.
A MOKK felmérése szerint a válaszadók egyharmada azzal sem volt tisztában, hogy internetes vásárlás esetén, a termék átvétele után 14 napig még indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, a webáruház pedig köteles visszafizetni a termék árát, a vevőnek csak a visszaküldés költségét kell kifizetnie. Ennek feltétele, hogy a vásárló időben, vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát. A kitöltők egyharmada nem tudta, hogy az elállási jog azonban nem vonatkozik minden egyes terméktípusra. Kivételt képeznek például az élelmiszerek, az egyedileg legyártott termékek, a kibontott csomagolású higiéniai termékek, a fehérneműk, a CD-k és DVD-k, valamint a letöltött szoftverek is. Továbbá az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, valamint a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog.
A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, mit tehet a vásárló, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött termék árát. Sokan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának, pedig valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a pénzéhez – hívta fel a figyelmet a MOKK.
Kifejtették: a fizetési meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha pedig vitatja a követelést (ellentmondással él), a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését – tették hozzá. A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.
A MOKK közölte azt is, az európai fizetési meghagyásos eljárás különbözik a magyartól. A közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek (vállalkozásnak), a kötelezettnek pedig a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést (ellentmondással élni).