„Ígérd meg, hogy egy boldog felnőtt leszel, kisfiam, és én soha többet nem nyaggatlak semmivel!” – értekezés a kiskamasszal
Az úgy volt, hogy ültünk a kocsiban a kisfiammal, akire reggel még elég mérges voltam. Mivel egy ideje már igyekszem éberen figyelni, és nem leinteni a kiskamaszos próbálkozásait, mélyen gondolkodóba ejtenek a konfliktusaink. Így sikerült arra jutnom a Gellért-hegyi forgalomban kaptatva, hogy ha megígéri nekem, hogy majd ilyen és ilyen felnőtt lesz belőle, akkor én mostantól kezdve bizony nem szólok neki semmiért! Annyira felszabadító volt ez a gondolat, hogy sikerült még pár percen keresztül cizellálnom a gyereknek, aki szemtanúja lehetett az anyja pálfordulásának. De itt nem áll meg a történet, mert anyának újabb felismerései lettek.
Mondanám, hogy „viccet félretéve”, de nem mondom, mert a vicc, a humor mindig jól jön a háztartásban. Főleg, amikor az a bevezetőben emlegetett éberség nagyjából annyi óvatossággal vértez fel, mint a kis óvodást a kíváncsiság, ahogy megszeretgeti a markában szorongatott katicabogarat. Ismerjük a viccet? Sajnos időként leteremtjük a gyerekeinket olyanért is, amiért nem kellett volna, vagy egyoldalúan zárunk egy vitát, mert éppen nem bírunk túllépni a saját kialvatlan, feszült, elhavazott árnyékunkon. Olyankor úgy feladnánk ezt az egészet, nem igaz?! (Persze nem tesszük, inkább mentjük a menthetőt.)
FemAnyu - kendőzetlenül az anyaságról
Bevallom, én azért tettem most egy kört gondolatban
Szinte láttam felgyúlni a fejem fölött a kis körte formájú izzót, amint egyre jobban belejöttem a fantáziálásba. Nem fog érdekelni, hogyha nem húzza oda a székét az asztalhoz és rondán eszik, ha megígéri, hogy nagykorára szépen fog enni. Nem nyaggatom azzal, hogy elpakoljon maga után, ha megígéri, hogy rendszerető lesz, megbecsüli a tárgyait, mire felnő. Nem szólok rá, ha nem mosta meg az arcát reggel. Mit érdekel engem, ha épp nem akar zuhanyozni?! Ígérje meg, hogy nem lesz belőle egy igénytelen ember! A gyerekkorát meg majd csak átvészeljük ezek nélkül. „Kicsim, ha én most biztos lehetek abban, hogy simán elboldogulsz majd felnőtt korodban, akkor nem aggódom semmin se! Végül is a szülők csak ezért feszülnek ennyit ilyen dolgokon.”
Hülyeségért nem kell a szomszédba menni
„És akkor az is legyen, hogy bármennyit Minecraftozhatok, akár 10 órát is egyben!” – vetette közbe a szemfüles hallgatóság. „Persze!” – helyeseltem könnyedén – „Csak ígérd meg, hogy nem leszel kütyüfüggő! Jó? Meg, hogy az agyadban is minden szuperül ki fog fejlődni, tudod. De leginkább azt ígérd meg, hogy boldog felnőtt leszel! Meg azért jófej, kedves és nagyvonalú másokkal. Meg jó kiállású, egészséges, az a legfontosabb! Legyél tudatos! Értelmes! Tájékozott, érdeklődő. És kreatív, bátor, tettrekész, szorgalmas. Kitartó is, az fontos, de nem csökönyös! És tisztelettudó, alázatos, de nem behódoló. Vagyis... hát egy tökéletes ember, ennyi!” – a felüljárón kezdtem kapiskálni, hogy nemcsak mi vagyunk magasan, hanem az elvárásaim is. „Mondjuk én se vagyok egészen ilyen...” – jegyeztem meg szórakozottan, ahogy lefelé ereszkedtünk az autóval.
Tökéletlen szülő nem nevelhet „tökéletes” felnőttet
Felrémlett egy kutyaiskolás emlékem, amikor a tréner elmondta, hogy sokszor úgy jönnek a gazdik, hogy csak azt szeretnék, hogy a kutya ne húzzon a pórázon, és ha szabadon van, akkor bármilyen helyzetből be lehessen hívni. Mire ő mindig elmondja, hogy a pórázas séta az 1-es szint, ahhoz képest a behívást elérni mondjuk a 12-es. Nos, így ért utol engem is úgy igazán, hogy a „csak legyen boldog” és a „csak még ilyen legyen, meg úgy érezze magát” nem az alap, hanem a minden. Aminek én sem vagyok mind birtokában. Hogyan tudnék akkor mindehhez jó példát adni neki?!
Minden viccnek a fele igaz
Mostanra vannak tudományos szempontjaink arról, hogy milyen alapot érdemes biztosítani a gyerekeknek ahhoz, hogy a most ismert fogalmaink szerint boldog felnőtt váljon belőlük. De hát van anya és az ő 100+ elemszámú listája, hogy mit is kíván, akar, szeretne a fiacskájának. Jobb lesz talán egy új listán gondolkodnom arról, hogy mik azok a tulajdonságok, dolgok, tettek, amik megléte nélkül is valószínűleg teljes életet élhet majd a felnőtt gyerekem. Annak is egy jó hosszú listának kell lennie, ha nem tévedek.
Oldalak
