Egy év a koronavírussal: tavaly ilyenkor kezdődött az első karantén-időszak
Tavaly márciusban még nem volt kijárási korlátozás, csupán tanácsolt volt inkább otthon maradni. Cikkünkben összefoglaljuk a koronavírus-járvány magyarországi alakulását az elmúlt kicsit több, mint egy évben.
Életünk leghosszabb éve
Ma már nincs nap, hogy ne kerülne szóba a koronavírus, életünk minden pillanatát átszövi - ezt pedig sajnos a számok is bizonyítják. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint a világon 119 848 281 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 653 641, a gyógyultaké pedig 67 895 864. Magyarországon hétfő reggelre 524 196-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké 17 083-ra emelkedett, a gyógyultak száma 354 817. Az aktív fertőzöttek száma 152 296-ra nőtt. Olyan hosszú ideje figyeljük már ezeket az adatokat, hogy néha már ki sem olvassuk a számokat, csak konstatáljuk, hogy egyre nagyobb. Pedig még alig telt el egy év, hogy hazánkban is bevezették az első korlátozásokat. Cikkünkben visszatekintünk az elmúlt hónapokra, ami sokaknak életük legnehezebb időszaka volt – és sajnos még messze nincs vége.
2019 decemberének végén a kínai Vuhanban megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések történtek, aminek híre csak lassan érte el Európát. Eleinte távoli betegségként kezeltük az új koronavírust (SARS-CoV-2 – Severe Acute Respiratory Syndrome - súlyos heveny légúti tünetegyüttes vírusa), és az általa okozott betegséget, a COVID-19-et (COVID: coronavirus disease - koronavírus okozta megbetegedés 2019). Bár egyre aggasztóbb hírek érkeztek Ázsiából, akkor még nem sejthettük, hogy az egész világot felforgatja majd a kiemelkedő módon fertőző vírus.
Magyarországon már 2020. január 31-én létrejött a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs, Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere vezetésével, aminek egyik legismertebb arca lett Müller Cecília országos tisztifőorvos. Az operatív törzs feladata volt a járvány elleni védekezés kidolgozásának stratégiája.
Hazánkban 2020. március 4-én, egy héttel a vírus világjárvánnyá nyilvánítása előtt mutatták ki a koronavírust először, két Magyarországon tanuló iráni állampolgárságú egyetemistánál. Ekkor már lehetett hallani arról, hogy Olaszországban, főleg az ország északi részén nagyon komoly méreteket ölt a járvány. Azóta azt is tudjuk, hogy Olaszországban tavaly haltak meg a legtöbben a második világháború óta, ráadásul feltételezhető, hogy a koronavírus-járvány sokkal több halálos áldozatot szedett, mint azt hivatalosan elismerték. Tavaly márciusban azonban mindezt még nem is sejtettük: ebben az időben a részletes kontaktkutatásnak köszönhetően minden egyes új fertőzöttről részletesen tudni lehetett, hogy hol és mikor kerülhetett kapcsolatba a vírussal. Egyre több helyen és egyre gyakrabban találkozhattunk a leggyakoribb tünetek és a legfontosabb védekezési módszerek ismertetőivel.
Aztán felgyorsultak az események: március 11-én az operatív törzs javaslatára a kormány különleges jogrendet, veszélyhelyzetet rendelt el Magyarország teljes területére. Bezárták az egyetemeket; az oktatás kizárólag távoktatással történhet. A 100 főnél nagyobb beltéri és az 500 főt meghaladó kültéri rendezvények szervezését és megtartását megtiltották. Március 13-a tavaly éppen péntekre esett, és valóban balszerencsés volt: ekkor jelentette be Orbán Viktor a miniszterelnök, hogy hétfőtől bezárnak az a diákok nem látogathatják az általános iskolákat, illetve középiskolákat, és mindenhol bevezetik a tantermen kívüli digitális munkarendet. Emellett a kormányfő hangsúlyozta, hogy aki teheti, maradjon otthon. Vagyis éppen egy éve, tavaly március 15-én volt az utolsó „szabad” napunk. Sajnos ezen a napon bekövetkezett az első magyarországi, a COVID-19-hez köthető haláleset is.
Az azonosított betegek száma március 21-én lépte át a 100-at. Bár visszanézve ez a szám még nem tűnik olyan durvának, akkor valódi tömeghisztériát indított el: vásárlási láz indult, és ahogy a világ többi részén is, a magyarországi üzletekben is elkezdtek hiánycikké válni a kézfertőtlenítők, az arcmaszkok és a tartós élelmiszerek. Az első időkben még a tesztelés kérdése jelentette a legnagyobb problémát, hiszen a háziorvosok nagyon hamar túlterheltek lettek, ahogy óriási mértékben megnövekedett az igénylők száma.
Azonban a magyarok azt is megmutatták, hogy a közös cél érdekében össze is tudnak fogni. A hírességek „karantén-dalokkal” biztatták a rajongóikat a kitartásra, egy közösségi oldalon szerveződött csoport kezdeményezésére pedig minden nap este 8 órakor a mozgalomhoz csatlakozó személyek az erkélyükre vagy a házuk ablakába kiállva tapsolni kezdtek, hogy így fejezzék ki nagyrabecsülésüket és bíztatásukat az egészségügyben és a szociális ellátásban az ezekben a hetekben megnövekedett tehertétel mellett dolgozó emberek irányába. Több városban olyan önkéntes csoportok is szerveződtek, amelyek tagjai olyan, többnyire fiatal emberekből álltak, akik vállalták, hogy segítenek az otthonukba bezárkózott idős embereknek vásárolni illetve a gyógyszereiket kiváltani.
Március 26-án már a 250-et is meghaladta az azonosított fertőzöttek száma, és ugyanekkor lépte át a 8000-et az akkreditált tesztek száma is. A következő hónapokban, főként nyár végétől kezdve számos közszereplő, politikus, művész, sportoló és médiaszemélyiség jelentette be, hogy őt is megfertőzte a pandémiát okozó vírus. Míg előtte inkább csak önkéntes karanténról és társadalmi távolságtartásról volt szó (amit a magyarok többsége fegyelmezetten be is tartott), addig a kormány március 28-tól kijárási korlátozást vezetett be Magyarország egész területére. Mindenki csak alapos indokkal (például munkavégzés, vásárlás) tartózkodhatott a lakóhelyén kívül, az üzletekben pedig 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak, máskor csak a legfeljebb 65 évesek. A maszk, kendő, sál vagy bármely arcot eltakaró textília viselése április 27-től a tömegközlekedést igénybe vevők számára. Előtte sokáig vita tárgyát képezte, hogy ki és mikor viseljen szájmaszkot, valamint hogy hogyan és mikor teszteljenek embereket a koronavírusra.
A 2020-as tavaszi érettségi vizsgák szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlottak. Néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli érettségit tartottak, de azokon sem volt kötelező a részvétel: akinek nem kellett az egyetemi felvételihez, az elhalaszthatta őszre. A május 4-én kezdődő vizsgákra a diákok és a tanárok maszkokat kaptak, kézfertőtlenítőket helyeztek el az intézményekben, egy teremben pedig csak legfeljebb 10 diák tartózkodhatott, és meg kellett tartaniuk a másfél méteres védőtávolságot egymás között.
Ugyanezen a napon Magyarországon is megkezdődött az enyhítés. Mivel a fertőzöttek és az elhunytak száma Budapesten és Pest megyében volt a legmagasabb, ezért itt megmaradtak a korábbi korlátozások, de az ország többi részén megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglők és kávézók teraszai, megtarthatókká váltak esküvők és temetések, és újra lehetővé vált sportesemények megrendezése, igaz, csak nézők nélkül. Május 18-tól vidéken (mostantól Pest megyét is beleértve) a vendéglátó egységek már beltérben is fogadhattak vendégeket, megnyithattak a szálláshelyek, Budapesten pedig feloldották a kijárási korlátozást, és bevezették ugyanazokat az enyhítéseket, amiket a vidéki megyékben két héttel korábban. Május 25-től (Budapest kivételével, ahol egy héttel később) az addig csak ügyeletet biztosító óvodák és bölcsődék visszatértek a veszélyhelyzet előtti működéshez.
Mivel májusra–júniusra Európa legtöbb országában jelentősen javult a járványhelyzet, sorozatban oldották fel az utazási korlátozásokat is Magyarország és egyes országok között. A márciusban kihirdetett veszélyhelyzet június 18-án szűnt meg, helyette legalább 6 hónapra járványügyi készültséget vezettek be. Ugyanekkor megszűnt a 65 év felettiek 9 és 12 óra közti vásárlási idősávja.
Július elején a vírushelyzet világ számos helyén súlyosbodott, köztük néhány európai országban is. Ezért az operatív törzs felhívására az országos tisztifőorvos ismét szigorításokat jelentett be a külföldről beutazók számára: a Föld országait három kategóriába sorolták (zöld, sárga és piros), és a színekhez különböző szigorúságú karanténszabályokat léptettek életbe.
Nyáron egy kicsit fellélegezhettünk, de nem tudhattuk, hogy a járvány java még hátra van. Lapozz a cikk folytatásáért!
Oldalak
Hasonló cikkek
