Csúnya gasztrobukás Dél-Amerikában
A jól sikerült észak-amerikai zsidó ebéd után budapesti gasztrokalandunk második részeként kiruccantunk Dél-Amerikába a Pampas Argentin Steakhouse-ba, hogy mindenféle "marha"-jó főételt kipróbálhassunk. Az étel jó volt, az élmény pocsék, a pénztárcánk vékony, a katarzis pedig elmaradt.
Csúnyán bebuktuk a költségvetést
A feladat az volt, hogy 5 ezer Ft-ból ebédeljünk meg az argentin steakhouse-ban is. Ezt már a 3 ezer Ft-os hamburgernél elbuktuk. Gondoltuk, ha lúd marha, akkor már legyen kövér! Így végül a hamburger mellé rendeltünk még báránybordát, szűzérmét és véres marhabélszínt. A két limonádéval összesen a költségvetés háromszorosát sikerült elennünk, de legalább az előétel ingyen volt. Ahogy szépen lassan fogytak a húsok, egyre izgatottabban vártuk, hogy mikor következik be a katarzis, hogy mi most egy drága és menő étteremben eszünk, ez azonban totálisan elmaradt.
Sztereotip kép a nőkről
Noha otthon vagyunk a steakek világában, kíváncsiak voltunk, hogy a pincérek ugyan mit ajánlanak egy tudatlannak tűnő, betérő vendégnek? Így hát rendelés előtt megkérdeztük a felszolgálót, hogy ő mit ajánlana, aki természetesen az étlapon létező legdrágább – kobe marha steak, 15 ezer forint – csupán egy személyes ételt ajánlotta, majd hozzátette, „a hölgynek pedig a csirkés tálat ajánlanám szíves figyelmébe.” Mi nem voltunk szívesek szót fogadni neki. Milyen sztereotípia ez? Attól, mert nő vagyok, csak csirkét ehetek? Ha pedig csirkére vágyok, akkor egy steakhouse-ba megyek ebédelni? Megköszöntem az ötletet, de közöltem, hogy marhát kérek. Másodjára is csirkét ajánlott…