A modern Romulus és Remus
A Rómát alapító Romulus és Remus óta, akiket a legenda szerint egy nőstény farkas szoptatott, számos történet kelt szárnyra a vadonban nevelkedő gyermekekről.
Victor Pinel története
Az aveyroni farkaskölyökre 1799 nyarán találtak rá, mikor meztelenül bolyongott az erdőben. A valószínűleg gyökereken és makkon élő fiút, aki később a Victor Pinel nevet kapta, a hatóságok értelmi fogyatékosnak ítélték, ám egy siketnémákkal foglalkozó tanár, bizonyos Jean-Marc Itard fokozatosan megtanította a a vad gyermeket néhány fontosabb szóra.
Fakéreg és bogyók
1729-ban találták meg Petert, a Hannover melletti erdőben élő, farkasnevelte gyermeket, aki fakérget és bogyókat evett. A gyermeket I. György parancsára Angliába vitték, s ott egy James Fenn nevű földműves gondjaira bízták. Nem tudjuk, hogy a kisfiúk vajon az állatok segítségével maradtak-e életben, de úgy tűnik, hogy a vad gyermekeket nemegyszer négylábú pótszülők nevelik fel.
A vadon lányai
1920 őszén Joseph Singh tiszteletes két kislányt mentett kis az indiai Midánpura közelében fekvő barlangból, ahol farkasok nevelték őket. Az egyik kislány 8 éves, a másik pedig 18 hónapos lehetett. Az árvaházban nevelkedő lányok nagyon nehezen illeszkedtek be, sőt a kisebbik gyermek egy évvel később meg is halt. Kamala, az idősebbik kilenc éven át élt egy családnál, ahol fokozatosan elvesztette farkasjellegét.
1971-ben Jean-Claude Armen, francia antropológus egy olyan fiúval találkozott, akit a beduinok fedeztek fel, miközben egy csapat gazellával együtt élt valahol Észak-Afrikában.